Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607

Bzeket az itt elmondott eredményeket hosszú, immár majdnem egy évszázadra visszatekintő történeti, régészeti, geológiai és földrajzi kutatás hozta létre. Dobrzycki összefoglalójában hangoztatja, hogy a felsorolt anyag ellenére is igen keveset tudunk a locatio előtti Krakkóról, tulajdonképpen kevesebbet, mint más, viszonylag kevésbé fontos lengyel városokról. Tanulmányának éppen az volt a célja, hogy az eddigi irodalom alapján összefoglalja mindazt, amit Krakkó kezdeteiről tudunk és leszögezze a történészek követelményeit más tudományágak képvise­lőivel szemben. Ezért cikkének végén hét pontban sorolja fel azokat a feladatokat, amelyekre Krakkó kialakulásának tisztázása végett sort kell keríteni. Kbben a hét pontban nagy szerep jut a Wawel ásatásának, mert az első világháború alatt és után a restaurálás kapcsán végzett ásatások célja nem tudományos régészeti cél volt, hanem elsősorban praktikus építészeti, mint ahogyan a vezetés is tulajdonképpen építész­mérnökre maradt. A programban azonban nemcsak a Wawel szerepel, hanem mindazok a területek és mindazok a műemléki obkjetumok, amelyek a város múltjának kezdeti szakaszára nézve fontosak lehetnek. Ugyanúgy szerepel más tudományágak (pl. geológia) hozzájárulásának szükségessége is. * A felsorolt programból egyelőre csak a Wawel ásatásai indultak meg 1948-ban. Ez az ásatás a Wawel helyreállítási munkálataival együttesen folyik, tehát itt a régésznek bizonyos mértékig igazodnia kell az építészek működéséhez, aminek következtében egyelőre csupán a régebbi ásatásokat ellenőrizték és szondákat nyitottak. Az ásatás eredményeiről ezért csupán egy kis részt hoztak nyilvánosságra, az egész ásatásról eddig csupán az ásatás menetét ismertető rövid beszá­molók jelentek meg. Az első eddig nyilvánosságra hozott részlet a már említett rotunda és egy újonnan feltárt épület vizsgálatára vonatkozik és A. Zaki tollából származik. 21 A rotundát már az első világháború alatt és után a Wawelt res­tauráló Szyszko—Bohusz megtalálta, és azóta is élénk vita folyt körü­lötte. Nem messze ettől a templomtól egy másik épület alapja került elő. Ez az épület négyszögletes alaprajzú volt és hosszú folyosó csatla­kozott hozzá. 2aki kísérletet tesz ennek az épületnek rekonstrukciójára és megállapítja, hogy az épület minden valószínűség szerint emeletes volt, amit a bejárattal szembeni falon talált lépcső (esetleg kemence) nyomai is bizonyítanak. Az ásványtani vizsgálat kimutatta, hogy a négyszögletes alaprajzú épületet ugyanabból a kőből állították elő, mint a rotundát. A két épület tehát egyazon időben keletkezett. A rotun­dáról az az általános vélemény, hogy a csupán egyetlen említésből ismeretes Szt. Felix és Audaktus temploma, amely a Dlugosz fenn­tartotta hagyomány szerint — még a pogánykorból származik. Épí­tésének kora azonban nehéz kérdés, és Zaki szerint a legvalószínűbb 586

Next

/
Oldalképek
Tartalom