Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607
mindeddig azt vallotta, hogy ez a szervezet a középkori holland település után keletkezett, mivel maga a maszoperia szó is a holland „matschapij" szóból ered. A gdanski leletanyag alapján most azt kell Kmiecinskinek megállapítania, hogy a halászok valamiféle egyesülése már a holland telepítés előtt is fennállott. Gdanskban a jelek szerint a szláv nagycsalád volt a közös birtokosa a termelőeszközöknek. Bár nem tartozik szigorúan a halászat eszközei közé, de Kmiecinski tanulmánya végén rámutat arra is, hogy a gdanski halászok helyzete lényegesen jobb volt, mint a feudális Lengyelország falusi halászaié. A halászok házaiban nyugat-európai és orosz dísztárgyak, színes gyapjúszövet maradványai találhatók, amelyek a kor fogalma szerint nagy értéket képviseltek. A gdanski ásatás másik munkatársa, B. Byrska a halásznegyed építkezését vizsgálta meg. 14 Bevezetőjében Byrska hangsúlyozza, hogy a halásznegyed építkezése nem jellemezheti az egész város építészetet, bár lényeges különbség nincs a halászok és az iparosok házai közt, csupán az utóbbiak nagyobbak és masszívabbak. Két utcában kilenc rétegben összesen 90 ház maradványát ásták fel, némelyik ház két réteget is átélt. A fagerendákból és deszkákból épített általában 3 X 3,5 m alapterületű egyszobás házak ajtajai 120 cm magasak és 55—60 cm szélesek voltak. Padlójuk általában törmelékből döngölt föld volt, s a szoba sarkában, vagy az egyik fal mellett a középen, lehetőleg az ajtóhoz közel nyitott tűzhelyek állottak, amelyeket gerendákkal vagy deszkákkal választottak el a szoba területétől. Néhány házban agyagból épített kemence töredékei kerültek elő. A nyolcadik rétegtől kezdve az utcákat is fával burkolták. Byrska is igyekezett a leletanyag körülményeiből adódó következtetéseket levonni. így megállapította, hogy a külön gazdasági épületek hiányával szemben a házak mellett közvetlen közelben látható cölöpnyomok arra mutatnak, hogy a szükséges gazdasági épületeket valamiféle a házhoz tapasztott fészer pótolta. A hulladékok jelentős része a házak előtti területről került elő, ami arra enged következtetni, hogy a házak belül meglehetősen sötétek voltak, és így a munka túlnyomó részét a házon kívül kellett elvégezni. A házak belsejében levő hulladékból viszont megállapítható, hogy a baromfi a házakban együtt élt az emberekkel. A gdanski halásznegyed házai más lengyel és orosz lelőhelyekhez viszonyítva meglehetősen primitív képet mutatnak. A gerendák és deszkák vékonyak és puhafából készültek, nyoma sincs azoknak a vasalásoknak, amelyek pl. L,adogában már a XI. században megtalálhatók voltak az ajtókon. Az építés módja és méretei arra a következtetésre adnak alapot, hogy Gdanskban a lakosok maguk építették házaikat. A már említett Kmiecinski a gdanski vár 1952-ig feltárt erődítéseit veszi vizsgálat alá. 15 Ebből a tanulmányból talán elég itt annyit kiemelni, hogy a vár fala és árkai a szokásos lengyel építkezést mutatják. Nagy gerendákból Hensel által „szekrénynek" nevezett alkotmányt hoztak 581
