Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Nagy Lajos: Rácok Budán és Pesten, 1686-1703 = Racy v Bude i v Peste, 1686-1703 57-101
NAGY IyAJOS Rácok Budán és Pesten (1686—1703) A török uralom alatt Budán és Pesten, a balkáni származású helyőrségen és a dunai hajóhad legénységén kívül jelentős számú görögkeleti hitű lakosság is élt. 1 Buda állítólag egy görögkeleti püspökség székhelye is volt. Erről 1552-ben tesznek említést először; 1557-től kezdve a megújított ipeki patriarkátus alá tartozott. Püspökeiről 1662-ből, 1679-ből, 1680-ból, 1684-ből vannak adatok. 2 Bvlia Cselebi szerint Budán, a váron kívül, a Duna-parton három templomuk is volt, s Pesten még egy negyedik. 3 A templomok közül azonban egynek a helyét sem mondja meg pontosan, s a papok neveiről sem maradt feljegyzés. Buda balkáni eredetű, nem török lakosságának népi tagolódását, pontos számát meghatározni lehetetlen. Fekete I^ajos szerint : ,,A magyarokhoz, cigányokhoz és zsidókhoz szerbek, bosnyákok, bolgárok, görögök, albánok, törökök keveredtek. Corvin Mátyás európai hangulatú, reneszánsz színezetű székvárosa egy valóban kusza, idegen és ideges telephellyé torzult, milyenhez az erre tévedt utas csak akkor talált emlékei közt hasonlót, ha előbb már megjárta a L,evantét meg a Balkánt ; de még az ilyen is, ritka tapasztalatainak birtokában, sem mert volna kísérletet tenni arra, hogy a lakosság népi elemeiről számokba rögzített határozott képet fessen." A lakosok nevét nem ismerjük, de népi hovatartozásukat még a nevek alapján sem lehetne meghatározni. A görögkeleti személynév (Jovan, Nikola, Isztojan) minden görögkeleti hitűt (görögöt, bolgárt, szerbet, albánt) azonos módon jelölt meg. 4 A balkáni eredetű szláv lakosok területi elhelyezkedésére vonatkozólag — későbbi adatokból is visszakövetkeztetve — megállapíthatjuk, hogy Budán főként a Vízivárosban és a Tabánban, 5 Pesten pedig a város falain belül laktak. A Tabán Bvlia Cselebi szerint ,,a Duna partján, Buda völgyében, egy tágas síkon éppen ezer házból álló virágzó külváros" volt. A Vízivárosban (Nagy Külvárosban) pedig 2500 alacsonyabbmagasabb, kerttel és szőlővel bíró, deszkazsindellyel fedett ház volt. 6 A rácok az iparon és a kereskedelmen kívül földműveléssel és főként szőlőműveléssel foglalkoztak. Szőlők voltak a Rózsadomb, a mai Mártírok útja környékén, a Gellérthegy lankás oldalain, a Svábhegy lejtőin, a Kissvábhegyen és a Farkasvölgyben. 7 Bvlia Cselebi a budai szőlőskertek számát 7000-re becsülte. A szőlőtulajdonosok között megtalál57
