Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607

lakosokká váltak, s a felépített üzlethelyiségek, mészárszékek, kovácsműhelyek gazdasági szempontból városmagot alkottak. Jogi szempontból a város későbbi adminisztratív-igazságszolgáltatási függetlenségének csírája a vásárbíró intézménye volt, amely az immunitás ellenére is fennmaradt. A harmincas évektől kezdve bebizonyított ténynek kellett tekinteni, hogy a középkori város jelensége nem máról holnapra behozott német találmány volt, hogy Lengyelországban is megvoltak a városi élet keletkezésének előzményei, s a német telepítés és a német jog bevezetése csupán meggyorsította a fejlődést, társadalmi és jogi szempontból is az európai város színvonalára emelte a már meglévő gazdasági központokat. Ebből az eredményből két dolog világos : Egyrészt az, hogy a lengyel kutatás ebben az időben teljesen a polgári történetírás alapján állva foglalkozott a város kérdésével, s nemcsak a gazdasági, hanem a jogi ismérveket is fontosnak tartotta ; másrészt az, hogy a lengyel tudomány a polgári módszer szerint végezte munkáját, tehát az eredmények nem egyszer elszigetelt egyéni teljesítmények nyomán születtek meg, s a munka alapját elsősorban írott források alkották, a régészet eredményei csak másodlagosan, mondhatnánk mellékesen kerültek felhasználásra. Lengyelországban, amely a második világháború alatt a legszörnyűbb pusztítást szenvedte, a háború utáni első esztendőkben ugyanebben az irányban folyt tovább a kutatás. Sajnos ezekről az 1946—1948. években megjelent munkákról nem tudunk részletesen beszámolni, mert azok a magyar könyvtárakban nem voltak megtalálhatók. így csupán annyit mondhatunk, hogy az ebben az időben megjelent tanulmányok közt elsősorban Münch könyve volt nagy jelentőségű.

3 Ez a könyv a lengyel városok területi fejlődését vizsgálta meg a Lengyel Akadémia történeti atlasz-munkálatainak keretében. A további kutatás szempontjából nagy jelentőségű volt még a már említett Maleczynski Károlynak Boroszló történetét tárgyaló munkája, amely ugyancsak 1948-ban jelent. meg.

4 * Még ugyanebben az esztendőben, 1948-ban nagyarányú szervezeti változások álltak be a lengyel történettudomány szervezetében. A közelgő lengyel millennium kérdéseit marxista alapon vetették fel, azt vizsgálva, hogy milyen gazdasági és társadalmi fejlődés tette lehetővé a lengyel feudális állam megalakulását. Minthogy ehhez a forrásanyag bővítésére volt szükség, fokozott mértékben kellett a régészetet igénybe venni. A kutatás vezetését az 1949-ben a múzeumi és műemléki hivatal mellett felállított „Kierownictwo badaií nad poczatkami panstwa polskiego" (a lengyel állam kialakulására vonatkozó kutatások központja) vette át, ez szervezete meg az ásatásokat, azok előkészítését, és adott alkalmat publikálásukra.^ Kiadványai közül a „Studîa wczesnosredniowiecznè" (koraközépkori tanulmányok) elsősorban feldolgozást, a ,,Materialy wczesnosredniowiecznè" (koraközépkori anyagközlés) az ásatási anyag 572