Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Bélay Vilmos: Isztorija Moszkvi. Tom II. Period feudalizma XVII. v. (Moszkva története II. kötet. A feudalizmus korszaka, XVII. század). Moszkva, 1953. Tom III. Period razlozsenija kreposztnovo sztroja (III. kötet. A jobbágyi rend felbomlásának korszaka). Moszkva, 1954. 558-566

A mű harmadik kötete a XIX. század első felét tárgyalja, azt a korszakot, amelyet a feudalizmus rendjének felbomlása jellemez. Lényegében három periódusra bontja ezt a korszakot : 1812 előtt, 1812, a honvédő háború éve, és 1812 és 1861 közti szakasz. Az egyes fejezetek vázlata a következő : 1. Moszkva a XIX. század elején (1800—1811). A város általános képe ; Moszkva dolgozó lakossága ; a kereskedők és a papság ; a nemesség, a társadalom hangulata ; a város kulturális élete. 2. Moszkva 1812-ben. A város a háború kezdetén; a francia sereg bevonulásának előestéje ; a franciák bevonulása Moszkvába ; a város égése ; a francia sereg szétzüllésének kezdete ; a lakosság egy részének kimenekülése, harc a francia hadsereg ellen ; a francia sereg elhagyja Moszkvát. 3. Moszkva területe és népessége. A város alaprajza és határai ; az 1812. évi égés következményei; Moszkva újjáépítése; a város építéstörténete a 30-as, 40-es években ; a lakosság szociális összetétele és mozgalmai. 4. Moszkva ipara. A könyv ezt két szakaszban tárgyalja, 1830-cal választva el a két korszakot egymástól. 5. Moszkva reform előtti munkásai, a munkásosztály kialakulása ; a munkások helyzete, végül munkásmozgalmak Moszkvában. 6. A moszkvai kereskedelem. Városon belüli kereskedelem ; Moszkva mint a belső piac és a külkereskedelem központja. 7. A moszkvai burzsoázia. A burzsoázia kialakulása ; gazdasági igényei és anyagi kultúrája. 8. Moszkva kormányzása és gazdasága. A város kormányzása ; jóléti intézmények ; egészségvédelem és szegénygondozás. 9. Moszkvai társadalmi mozgalmak 1812 és 1825 közt, a dekabristák. Moszkva mint a dekabristák nevelőanyja; a honvédő háború utáni első évek; az 1817. évi „moszkvai szerződés", a dekabristák „harci társulata" ; a „jóléti szövetség" megalapítása ; e szövetség 1821. évi moszkvai kongresszusa; Sz. J. Raies moszkvai társasága ; a „bölcsesség barátainak" köre ; Moszkva és a dekabristák felkelése. 10. Az 1826—1848 közti évek társadalmi törekvései. Moszkva a dekabristák felkelésének leverése után (1826—1830) ; társadalmi mozgalmak 1830—1839 közt ; a 40-es évek társadalmi mozgalmai. A forradalmi-demokratikus tábor kialakulásának kezdetei és harca az ellenséges irányzatokkal ; 11. A népművelés és a tudományos élet. Az elemi oktatás ; a középfokú közoktatás ; alsó- és középfokú szakoktatás; felsőoktatás, egyetem; tudományos társaságok. 12. Moszkva és az irodalom. A XIX. század kezdete; az 1812-es év; az 1813—1825 közti évek ; a húszas évek vége ; a harmincas évek ; a negyvenes évek. 13. Moszkva és a zene. Zenekultúra a XIX. század elején; paraszti (jobbágy) színházak, zenekarok és kórusok ; az 1820— 1850-es évek moszkvai zeneszerzői ; ugyanezen korszak zenei amatőréi ; a korszak nyilvános hangversenyei ; zenei irodalom, M. N. Glinka és Moszkva. 14. A moszkvai színház. Nemesi színházak ; nyilvános színházak ; a színházügy 1812-ben ; a Nagy és a Kis Színház tevékenysége ; a Kis Színház és P. Sz. Mocsalov ; M. Sz. Scsepkin, a nagy színész ; V. I. Zsivokinyi és P. M. Szadovszkij moszkvai színészek ; a reakció 36* 563