Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Sipos Aladár: Budapest gyáripara, 1919-1933 = Fabrično-zavodskaâ promyšlennost' Budapešta 475-553
26 Vö. Berend Iván—Ránki György, Az ipar háborús előkészületei és az ipari ciklus. Közgazdasági szemle 1956. III. évf. 154—173. 27 Varga István, Csonka-Magyarország gazdasági fejlődése. Kenéz emlékkönyv. 185. 28 Laky i. m. 312. 1919. évi augusztus havi értékű koronában. 29 A budapesti adat tartalmazza a Weiss Manfréd Acél- és Fémművei csepeli gyár 400 milliós kárát is. 30 Laky i. m. 420, 446. sl Laky i. m. 317. 32 Központi Gazdasági levéltár. Weiss Manfréd Acél- és Fémművei rt. 1. cs. 1 köteg. 33 Homályai Rezső, A főváros pénzügyei 1919—1931. 73. Budapest Székesfőváros Statisztikai Közlemények. 34 Homolyai i. m. 19. 35 Magyar Statisztikai Évkönyv 1919-1922. 123. o. 1925. 174. o. 36 Vö. Az 1929—1933. évi világgazdasági válság hatása Magyarországon. Szerk. Incze Miklós. Bp. 1955, 277-278. 37 Országos I/evéltár. A Külügyminisztérium gazdaságpolitikai anyaga. 1922. 55. 338. 38 Varga i. m. 187. 39 Vö. Incze i. m. 106-118. 40 A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése. 1924, 344. 41 A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése. 1922, 88. 42 Közgazdasági Értesítő XXVI. évf. 18. sz. Bp. 1931. május 2., 5. 43 Táblázatunkat a Magyar Statisztikai Évkönyvek, a Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyvei, valamint a Statisztikai Negyedévi Közlemények alapján állítottuk össze. Az 1913. évre vonatkozó budapesti adatokat Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának közleményeiből (56. kötet) vettük. Kzutóbbi adatok azonban hiányosak, mert a háború és a forradalmak idején egy részük megsemmisült, még mielőtt közzétették volna. Nem ismerjük, hogy 1913-ban a budapesti sokszorosítóipar termelése mennyi volt. Az új iparstatisztikának a gyári jellegű vállalatok üzemi és termelési viszonyaira vonatkozó részét 1921-ben hajtották végre első ízben és azóta évenként folytatták. A sokszorosítóiparra vonatkozó 1913. évi termelést úgy számítottuk ki, hogy az 1921. évi termelési érték megoszlását Budapest és az országos között alkalmaztuk az 1913. évi termelésre is. Ez azonban nem pontos, ezért a számokat fenntartással lehet elfogadni. Az élelmezési ipar termelési értékéből kivettük a vámmalmok termelési értékét, mert azt az 1913. évi gyári statisztika felvételénél még nem tekintették gyári jellegű üzemnek. A budapesti adatok Budapest közigazgatási területére vonatkoznak. 44 Vö. Incze i. h. 268. 46 Vö. Kállai Tibor, Die Lage des Staatshaushaltes. Ungarisches Wirtschaftsjahrbuch 1926. 46 Vö. Incze i. m. 269-270. 47 „A magyar nép igen nagy adóterheket viselt, mely az ország életére jelentékeny teherként nehezedik" — írja a Népszövetség magyarországi főbiztosa, Mr. J. Smith. Közgazdasági Értesítő 1926. júl. 8. 48 Részletesebben 1. Incze Miklós i. m. 192—193. 49 ,,Az új vámtarifa kétségen kívül a hatásos termelésvédelem jegyében készült, amely a magyar termelést a külföldi versennyel szemben kívánja megvédeni, tételei arra való tekintettel vannak megállapítva, hogy a tarifa a kereskedelmi szerződések tárgyalási anyaga is lesz. A tarifa minden esetre oly tételeket is foglal magában, amelyeket az egyes iparágak létüknek és fejlődésüknek biztosítására kielégítőnek tartanak. Az ipar megelégedéssel fogadta a vámtarifát, a kereskedelem és egyes továbbfeldolgozó iparágak ellenben panaszkodnak egyes vámtételeknek tevékenységüket megnehezítő nagysága miatt." Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése. 1924, 12. 542
