Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sipos Aladár: Budapest gyáripara, 1919-1933 = Fabrično-zavodskaâ promyšlennost' Budapešta 475-553

pesti sörgyárak termelése az 1929. évi termeléshez képest 1933-ban 71,2%-kal csökkent. A sörgyárak között a verseny rendkívüli mértékben kiéleződött, s végül is több sörgyár fúziójához vezetett. így 1933-ban a Dreher Antal Serfőzdei Rt. magába olvasztotta az Első Magyar Részvényserfőzdét, a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki sörgyárak rt.-ot. E fúzióból jött létre a Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt.

172 A sörgyártáshoz hasonló okok miatt esett vissza a szesztermelés is. A budapesti szeszgyárak termelése a válság mélypontján, 1932-ben csaknem 40%-kal volt kevesebb, mint 1928-ban. Ennél is jobban — 70%kal — csökkent a szeszkivitel. Az exportot is csak mélyen a belföldi árak alatt tudták folytatni. A konyak-, likőr-, pálinka- és rumgyárak helyzetét súlyosan érintette a borárak csökkenése, amelynek kivitele nagyon lecsökkent, ezért nagy mennyiséget kínáltak a hazai piacon olyan alacsony árakon, amelyekkel az égetett szeszes italokat előállító gyárak nem tudtak versenyezni. Több likőrgyár termelését beszüntette, ez azonban a megmaradt gyárak helyzetén nem sokat segített, mert a termelés megszakítás nélkül csökkent. Az élelmezési iparhoz tartozó többi termelési ágak helyzetének ismertetésére megfelelő mennyiségű adatok hiányában nem térünk ki. Megemlítjük azonban a tejtermékek fogyasztásának nagymérvű csökkenését, amelynek következtében különösen a tejtermékek gyártása esett. A hús- és tejtermékek termelési mennyiségét viszont javította az, hogy nagy összegű állami prémiumokkal, továbbá a szokásosnál magasabb devizafelárakkal jelentős ex fort folyt a válság alatt is. A válság alatt a mezőgazdasági termékek áresése következtében megnőtt a nyerstermékek és a készáruk ára közötti különbözet, s minthogy a késztermékek ára kisebb mértékben csökkent, a tőkések hozama az élelmezési iparban nem esett olyan mélyre, mint a termelés csökkenése. Az így kialakult magas árak azonban jelentősen hozzájárultak a válság elmélyüléséhez és megnehezítették a válságból való kilábalást. * Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a gazdasági világválság Budapest gyáriparát súlyosan érintette. Az egyes iparágak helyzete azonban nem alakult egyformán a válság alatt sem. A termelés visszaesése legnagyobb volt a főleg termelési eszközöket gyártó iparágakban (a vas- és fémiparban, gépgyártásban, építőanyag-iparban). Azok az iparágak, amelyek leginkább kapcsolatosak voltak a fogyasztással és a külföldi versenytől már régebben védve voltak — élelmezési és élvezeti cikkek gyártása, ruházati ipar —, termelésüket kisebb mértékben csökkentették. A textilipar termelése viszont kisebb visszaesés Után a válság alatt is emelkedett. Ennek fő oka a kormány által a válság alatt bevezetett behozatali tilalmakban rejlett. Végül egyes iparágaknak — főleg 539