Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sipos Aladár: Budapest gyáripara, 1919-1933 = Fabrično-zavodskaâ promyšlennost' Budapešta 475-553

A budapesti gőzmalmokban őrölt gabona, 1000 q ..... 1929 = 100,0 Munkáslétszám 1929 = 100,0 Fizetések és bérek millió pengőben 1929 == 100,0 1929 1931 1932 1933 1934 2631 1490 1336 1428 1694 100,0 56,7 50,2 54,3 64,4 1339 871 819 803 702 100,0 65,1 61,2 59,9 52,4 5,4 4,8 3,6 3,2 2,6 100,0 89,0 66,7 59,4 48,3 1935 1800 68,4 844 63,0 2,9 53,8 így tehát a válság alatt erősebben csökkent az őrlemények mennyisége, mint a munkáslétszám. Ennek oka az, hogy a malomiparban komoly méreteket öltött a részleges munkanélküliség. Tudjuk azonban, hogy a malomipar helyzete már a válságot megelőző években is igen súlyos volt. A válság alatt a helyzet még inkább megnehezült, különösen a budapesti malomiparban. Kzt a súlyos helyzetet főleg a magyar-csehszlovák vámháború következtében a lisztkivitel okozta.

171 A válság alatt is szünetelt a Haggenmacher-féle malom, a Király malom pedig 1930-ban szüntette be üzemét. A dohánygyártás — a malomiparhoz hasonlóan — fontos helyet foglalt el a főváros élelmezési és élvezeti iparának termelésében. A három budapesti dohánygyár helyzetét a válság alatt a következő számok jellemzik : 1929 1931 1932 1933 1934 Készített dohánygyártmányok, 1000 q 1929 - 100,0 44,9 100,0 36,6 81,5 33,8 75,3 36,9 82,2 46,9 104,4 A dohánygyárak teimelésének esése a fogyasztás nagymérvű csökkenésével függ össze. A válság első évében a fogyasztás csökkenése a finomabb fajták fogyasztásában mutatkozott meg, míg az olcsóbb fajtának fogyasztása valamivel nőtt. A további években azonban már itt is csökkenés mutatkozik, annak következtében, hogy a dolgozók tömegei kénytelenek leszokni a dohányzásról, mert már az olcsóbb fajtákra sem telik. A válság mélypontján pedig olyan hatalmas mérvű a finomabb fajták fogyasztásának csökkenése, illetőleg ezekről az olcsóbb fajtákra való áttérés, hogy az utóbbi fajták fogyasztásában ismét némi emelkedés mutatkozik. A fontos abb élelmezési iparágak közül legerősebben a sör- és malátagyártás esett vissza. Az alacsony munkabérszínvonal és a bor olcsóbbodása következtében a sörfogyasztás az 1928/29. évi 7 literrel szemben a válság alatt alig érte el a fejenkénti évi 1,5 litert. Ennek következtében a buda538