Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sipos Aladár: Budapest gyáripara, 1919-1933 = Fabrično-zavodskaâ promyšlennost' Budapešta 475-553

elsősorban a Goldberger gyártól. A Goldberger gyár monopol helyzetét kihasználva a pamutfonal árát magasra tartotta, „Goldbergerék a fonalat kilogrammonként 42 fillérért adják, amikor ugyanannak a külföldön 32 fillér körül van az ára. Ez természetesen sértette a szövőgyárak érdekeit. Az árvizsgáló bizottság, amely összetételénél fogva nem mindig alkalmas a való helyzet megállapítására és véleményezésére : nem találta túl drágának a fonalat."

161 A pamutipar válság alatti helyzetét jól jellemzi a Magyar Pamutipar Rt. mérlegének elemzése. Ez a vállalat 1929-ben teljesen immobil volt, közel állt a fizetésképtelenséghez. Áru- és anyagkészletének értéke 99 000 pengővel volt kisebb, mint adósságainak az a része, amelyet nem fedezett kinnlevőség, készpénz, váltó vagy értékpapír. A mérleg szerint viszont az 1931. évben már egyedül az áru- és anyagkészlet bőven fedezte az azonnal esedékessé válható tartozáskülönbözetet. A számok a következő fejlődést mutatják:

162 Az áru- és anyagkészlet nagyobb A vállalat bruttó Év ( + ) vagy kisebb (—) az adósságok áruforgalma mobil értékkel fedezett részénél ezer P 1928 . + 1319 6665 1929 . . . . m

. - 99 7066 1930 . . . + 341 7265 1931 ... + 720 7643 1932 1933 ... + 1861 + 2976 8108 9259 + 1861 + 2976 A gyapjúipar a behozatali korlátozások révén szintén csaknem teljes monopóliumra tett szert a belföldi piacon : a gyapjúáru fogyasztásának 1929-ben 62,6%-át, 1933-ban 94,4%-át fedezte a belföldi termelés. A len-, kender- és jutaipar a textilipar ágai közül aránylag legtöbbet szenvedett a válságban, tekintve, hogy termékei jelentős részének fogyasztója a mezőgazdaság (zsák, kötél stb.). Csökkentette a termelést az is, hogy a jutaipar nyersanyaga csak szabad devizákért volt importálható. Helyette a kenderzsákok használatát erőltették, ezek azonban sokkal drágábbak voltak és nem volt irántuk kereslet. Ruházati ipar A ruházati ipar — mint nagyipar — viszonylag szintén új keletű fejlődésben levő ipar volt az akkori Magyarországon. Termékéből azonban a válság előtt sem volt olyan mértékű behozatal, mint pl. textilárukból, s így a behozatali korlátozásoknak nem látta közvetlen hasznát. A válság súlyát jobban érezte, mint a textilipar. A Budapestre vonatkozó adatok a következő képet mutatják : 34 Tanulmányok Budapest múltjából 529