Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sipos Aladár: Budapest gyáripara, 1919-1933 = Fabrično-zavodskaâ promyšlennost' Budapešta 475-553

A sörtermelés nagymértékű hanyatlásának oka részben az volt, hogy a budapesti gyárak kapacitása az 1920 előtti országterülethez volt méretezve, másrészt a borárak esése következtében a szeszfogyasztásban a borfogyasztás részesedése emelkedett. így a sörfogyasztás az 1913—14. évi fejenkénti 15,6 literről 1928—29-re 7 literre csökkent.

95 Az 1920-as években csak három sörgyár volt üzemben. A Dreher és a Haggenmacher szünetelt. A sörgyárak a sörtermelés csökkenése miatt új termékek gyártására rendezkedtek be. így pl. a Dreher Antal Serfőzdéi Rt. 1921-ben konyakgyárat állított fel, melynek márkája a Dreherbrandy és a Dreher-rum volt. 1924-ben pedig az amsterdami Wijnand Focking cég részvételével a likőrgyártást is megkezdte.

96 A malomipar után Budapest élelmezési és élvezeti cikkeket gyártó iparának a dohánygyártás volt a legjelentősebb ága, amely 1929-ben az ipari főcsoport termelési értékének 22,1%-át képviselte, a magyarországi dohánygyártásnak pedig 56,1%-a koncentrálódott Budapesten. A dohánygyárak jelentősége a fővárosban az első világháború előtti viszonyokhoz mérten az 1920-as években növekedett. A vonatkozó adatok a következők:

97 1917 1921 1926 1927 1928 44.5 36,9 53,6 53,1 51,8 100,0 82,9 120,5 119,3 116,4 3 3 4 3 3 3203 2805 2726 2615 2685 100,0 87,5 85,1 81,6 83,8 1929 Készített dohánygyártmányok, 1000 q Indexszám Dohánygyárak száma . Munkáslétszám Indexszám 44,9 100,9 3 2317 72,3 A budapesti dohánygyárak termelése már 1926-ban túlszárnyalta az 1917. évi színvonalat. Ugyanakkor a munkások létszáma a gépesítés és a munka intenzitás növekedése folytán évről évre csökkent. A gyárak száma 1923-ban a Kőbányai Dohánygyár üzembehelyezésével négyre szaporodott. Legnagyobb volt közülük a Lágymányosi Dohánygyár, amely 1927-ben 1298 munkást foglalkoztatott, és így a budapesti élelmezési és élvezeti cikkeket előállító iparágakban ez volt a legnagyobb üzem, míg az óbudai dohánygyárban 1927-ben 604, a Kőbányai Dohánygyárban pedig 213 munkás dolgozott. Az Erzsébetvárosi Dohánygyár 1927-ben dobozgyárrá alakult át, így a fővárosban ettől kezdve három dohánygyár működött.

98 Az élelmezési iparnak az első világháború előtti virágzó ágai a húszas évek alatt katasztrofálisan visszaestek. Néhány újabban alakult iparág — cukorka- és csokoládégyártás nagyüzemi vaj- és sajtgyártás, tésztagyártás — fejlődött, de ez volumenét tekintve jelentéktelen volt a malom-, a sör- és a szeszipar hanyatlásához képest. 504