Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Sipos Aladár: Budapest gyáripara, 1919-1933 = Fabrično-zavodskaâ promyšlennost' Budapešta 475-553
energia nagyobb része a városok és községek világítási szükségleteit elégítette ki. Ennek ellenére a villamosenergia-termelés gyorsan növekedett. Bővítette üzemét a budapesti Elektromos Müvek is. A villamosítás különösen 1926-tól öltött nagyobb arányokat. Ebben az akcióban Budapest Székesfőváros Elektromos Művei 1926—1930 között 64,096 millió pengős beruházási programot irányzott elő, amelyet csak 1938-ra hajtottak végre, s 1929 végéig 28 231 millió pengőt használtak fel. 88 A közhasználatú villamosáram-fejlesztő telepeken kívül számos gyár is rendelkezett kisebb, villamos energiát előállító teleppel. Ezek közül azonban sok telepet leállítottak, mert a fővárosi Elektromos Művek a gyárak számára olcsó áramot bocsátott rendelkezésre. Az Elektromos Művek ugyanis a nagyobb fogyasztók részére tarifaengedményeket biztosított, míg a lakosságnak drágán szolgáltatta a villamos áramot. Hanyatló iparágak az 1920-as években Élelmezési és élvezeti cikkek gyártása Jónéhány iparág, — köztük elsősorban az élelmezési ipar egyes ágai — az 1920-as évek második felében sem érte el a háború előtti termelési színvonalat. Az élelmezési ipar, ha nem is olyan arányban, amilyennek a bruttó termelési érték mutatja, 89 Magyarország gyáriparának mindenkor legjelentősebb iparcsoportja volt, a legtöbb munkást foglalkoztatta, s legnagyobb volt a termelési értéke. 1913-ban az ország 1920 utáni területén az ipari összetermelés 41,2%-a jutott az élelmezési és élvezeti cikkeket gyártó iparágak termelésére. Még jelentősebb volt ennek az iparágnak 51,3%-os aránya Budapest gyáriparában. Ez az arány azonban az élelmezési ipar sorvadása következtében 1929-re 33,2%-ra csökkent. Az egész ipari főcsoport háború utáni helyzetét a következő adatok jellemzik Budapesten : 1913 1925 1929 Termelési érték millió pengőben 612,5 100,0 229,6 37,5 • 353,9 58,4 A budapesti élelmezési ipar tehát még 1929-ben is messze elmaradt a háború előtti színvonaltól. A visszaesés itt jelentősebb, mint országos méretekben. Magyarország élelmezési ipara ugyanis 1929-ben 76,6%-a volt az 1913. évi termelési színvonalnak. Ebben a visszaesésben nagy szerep jutott a malmok termelése csökkenésének. A budapesti élelmezési iparnak a háború előtt legkimagaslóbb ága a malomipar volt. A háború után a malomipar helyzete megváltozott. Az új határokon belül a malomipar kapacitása, amely korábban a Monar502
