Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sipos Aladár: Budapest gyáripara, 1919-1933 = Fabrično-zavodskaâ promyšlennost' Budapešta 475-553

entente országok tőkéseinek profitjáról. Elrendelte, hogy Magyarország 1924 közepéig köteles érvényben tartani a volt közös osztrák—magyar vámtarifa vámtételeit és ezeknek a háborúelőtti kereskedelmi szerződésekben megállapított mérsékléseit ; a szerződéses vámtételek közül a legalacsonyabbakat kell — a legnagyobb kedvezmény alapján — minden győztes állam áruira alkalmazni anélkül, hogy az utóbbiak a. maguk vámjaiból bármilyen engedményt biztosítanának Magyarországnak. Részben ez is volt az oka a magyar külkereskedelmi mérleg 1924 előtti nagy passzívumának. A külkereskedelmi forgalmat azonban gátolta az infláció, és a bürokratikusán megszervezett, kötött devizagazdálkodás, valamint az egyes árukra megállapított ki-, illetőleg beviteli tilalom vagy korlátozás is.

39 A kormány a tilalmakat valutavédelmi okokkal indokolta. A gyakorlatban azonban mindez az ipart burzsoázia érdekét szolgálta.,, 1923-ban a magyar kormány valutavédelmi okokból rendkívül szigorú behozatali tilalmi rendszert vezetett be, amelyet 1924 első felében is fenntartott. A tilalmi időben olyan cikkekbőt is, amelyeket

8 a magyar textilgyárak nem termeltek, rendkívül kicsi behozatali kontingensek engedélyeztettek, úgy, hogy bizonyos minőségekben a belföldi piacon áruhiány állott elő."

40 Ezenkívül a kormány adó- és egyéb kedvezmények nyújtásával és ,,a belföldön nem gyártott és üzemberendezésre, valamint üzemkiterjesztésre felhasználandó gépek vámfelpénzmentes

41 behozatalának engedélyezésével támogatta a tőkések iparfejlesztő tevékenységét. Az 1922—1925. évek során az 1907. évi III. tc.-ben meghatározott állami kedvezményben Magyarországon 82 gyár részesült, ami az egyes iparágak között a következőképpen oszlott meg : 42 Kedvezményekben részesült Gyárak Gyárbővitések S Hi Kikötött állótőke P Alkalmazandó munkások száma S IS 03 Kik. állót. P Alk. műnk. sz. I. Ha IIb III. IV. V. Vas és fémipar .... Gépgyártás Közhasználatú vili. áramfejl. telepek .. Kő-, föld-,agyag-, azbeszt és üvegipar .. Fa- és csontipar ... Bőripar 4 3 5 2 4 47 3 1 1 6 822 800 134 500 886 000 164 000 765 500 38 985 200 1 592 800 696 000 69 600 4 295 000 415 475 490 130 275 8 963 290 60 10 395 6 4 043 5001 . — VI. VII. VIII. Fonó- és szövőipar . . Ruházati ipar Papíripar 4 3 5 2 4 47 3 1 1 6 822 800 134 500 886 000 164 000 765 500 38 985 200 1 592 800 696 000 69 600 4 295 000 415 475 490 130 275 8 963 290 60 10 395 6 4 043 5001 1 079 IX. X. XI. Élelmezési és élvezeti cikkek gyártása .... Sokszorosító- és műipar 4 3 5 2 4 47 3 1 1 6 822 800 134 500 886 000 164 000 765 500 38 985 200 1 592 800 696 000 69 600 4 295 000 415 475 490 130 275 8 963 290 60 10 395 6 4 043 5001 — Összesen 76 48 411 400 11 503 6 4 043 500 1079/ 31* 483