Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Hetés Tibor: Budapesti munkások felfegyverzése a Magyar Tanácsköztársaság védelmében = Vooruženie budapestskih rabočih na oborohy Vengerskoj Sovetskoj Respubliki 423-474
cikk mellékesen megjegyzi: „egyedül Budapesten 32 000 főből álló munkászászlóaljak állnak készen." A lap június 10-i számában az alábbiakat olvashatjuk : ,,A csehek nemcsak komoly vereséget szenvedtek Szlovákiában Kun Béla Vörös Hadseregétől, hanem túlságosan sok lőszert és fegyvert is veszítettek. Most kénytelenek csaknem összes erőiket összevonni, hogy ellentálljanak a vörösök további előnyomulásának." 87 Úgy látszik, a cseh burzsoá csapatokon a francia tábornokok sem segítettek. A BUDAPESTI ELLENFORRADALOM LEVERÉSÉBEN Mialatt Budapest munkásosztálya a fronton küzdött az ellenséges beavatkozás ellen, addig a belső ellenforradalom Budapesten és néhány vidéki városban hátbatámadta a Magyar Tanácsköztársaságot. A fegyverben álló budapesti munkásokra várt az a feladat, hogy elfojtsák a hazaárulóknak ezt a kísérletét. Ismeretes, hogy június folyamán a Budapesten fegyverben álló munkásezredek vezetésében igen nagy volt az ellenforradalmi erők befolyása. Ellenforradalmi érzelmű tisztek álltak az ezredek élén és Haubrich kezében volt a felső vezetés. Intézkedések bénították a munkásokat, hogy mindjárt az első percben fegyvert ragadjanak. Ellenforradalmárok lestek az időt, hogy felbolygassák Budapest rendjét. Hazaárulásuknál csak szervezetlenségük volt nagyobb. Egymást ugratták a puccs megindításába, és mindegyik igyekezett minél előbb szabadulni a felelősségtől. A tömegek nem követték őket, és néhány kommunista sikeresen rázta fel a munkásokat az első percek bénító hatása alól. Az ellenforradalom június 24-én délután robbant ki. Három monitor, amelyet ellenforradalmi tisztek kaparintottak kézbe, kifutott a Dunára és lőni kezdte a Szovjet-házat. A dunai flotta többi hajóját is csatlakozásra szólították fel, de azok ellenálltak a felszólításnak. Körülbelül ezzel egyidőben a Ludovika Akadémia növendékei és tisztikara is csatlakozott az ellenforradalomhoz. A volt Vilmos laktanyában tartózkodó tüzéralakulatok az első pillanatban szintén követték tisztjeik felszólítását. A város több pontján harci tevékenységre is sor került. 88 Az ellenforradalom letörésére az intézkedéseket a IV. hadtest parancsokságának kellett megtennie. A hadtestparancsokság riadóintézkedése azonban az ellenforradalom kitörése után egyre csak késett. Ma már ismerjük okát. Lajtos Géza, aki a hadtest vezérkari főnöke volt, egy vele kapcsolatos eljárás során nyilatkozatában a következőket említi : ,,D.u. 5 óra tájban Haubrich azt kérdezte tőlem, mi van a riadóval?^ Erre ezt feleltem, hogy a riadóintézkedések csak írásban adhatók ki. így azután 1 /2 6 óra lett, mire a laktanyáknak kiment az írásbeli riadóparancs." 89 466
