Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Hetés Tibor: Budapesti munkások felfegyverzése a Magyar Tanácsköztársaság védelmében = Vooruženie budapestskih rabočih na oborohy Vengerskoj Sovetskoj Respubliki 423-474

csak 20%-a kapcsolódik be Budapesten a termelőmunkába, akkor is nyilvánvaló, hogy az így keletkezett létszámemelkedés biztosította volna 10 000, már kiképzett s fegyverben levő munkáskatonának a Vörös Hadseregbe való bevonulását. Ez a létszám — az akkori létszámadatok alapján — egy igen erős munkáshadosztály megszervezését jelentette volna. A fent említett szám természetesen nem tükrözi a valódi lehetőségeket, mert ennél sokszorta nagyobb erőket lehetett volna mozgósítani. Sajnos ezekkel a lehetőségekkel a tanácskormány nem élt, és ez súlyos hiba volt. A lehetőségek nem váltak valósággá. Helyettük bizonyos értelemben öncélúvá vált, hatalmas létszámú, Budapesten tartózkodó' munkásezredek alakultak. A felelősség egyértelműen azokra hárult, akik nem értették meg a budapesti munkások felfegyverzésének jelentőségét, vagy azon dolgoztak, hogy alapjaiban rombolják szét a hadsereget. Az utánpótlás meghiúsítása egyenes következménye volt annak, hogy sikerült megváltoztatni a munkásezredek megszervezésének alapvető célkitűzését. E célkitűzések megváltoztatása folytán éltető elemétől fosztották meg a Vörös Hadsereget. Utánpótlás biztosítására még azt az emberanyagot sem használták fel, amit kapitalista viszonyok között lehetett volna. A második kérdésre válaszolva, — hogy hány és milyen összetételű budapesti munkásezred működött a Vörös Hadseregben az utolsó hadműveletek idején •— július 20-án a helyzet a következő volt : 2. munkásezred : megmaradt eredeti szervezésében. Június folyamán az ezred kötelékébe lépett a 32. ezredtől 2 menetszázad. A 4. hadosztálynak volt alárendelve. 5. munkásezred: most sem budapesti munkásezred. III. zászlóaljában azonban a diósgyőri menekült munkások mellett a Ganz-Danubius, az. Istvántelki Főműhely és a Tudor Accumulátorgyár munkásait találjuk. Az 5. hadosztály alá rendelték. 6. munkásezred: eredeti szervezése megmaradt és a 4. hadosztály kötelékébe tartozott. 7. munkasezred : újjáalakult. I. zászlóalját a volt VII/32. és VIII/32,. Vasgyár és Északi Főműhely munkásaiból alakult zászlóaljból, II. zászlóalját a MÁV és Ganz gyár munkásaiból, III. zászlóalját a volt IV/29., Istvántelki Főműhely és Gazdasági Gépgyár munkásainak zászlóaljából szervezték meg. A dunántúli határvédelmi kerület parancsnoksága alá tartozott. 11. munkásezred: I. zászlóalja a volt 1/69. zászlóalj toborzottjaiból II. zászlóalja a volt IV/69. zászlóaljból, amely a Ganztörzs munkásaiból került ki, III. zászlóalja a volt IV/29. zászlóajból. Az 5. hadosztály ezrede volt. 14. munkásezred: újonnan alakult. Mindhárom zászlóalját az Északi Főműhely és a Ganz gyár munkásaiból szervezték. 22. munkásezred : szervezése nem változott. Kiegészítették a 22. munkásezred egy új menetszázadával és 300 fővel a feloszlott 8. munkásezredbőL A 32. ezredet az I., II., III., XIII/2. zászlóaljakból újították fel. 456