Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Hetés Tibor: Budapesti munkások felfegyverzése a Magyar Tanácsköztársaság védelmében = Vooruženie budapestskih rabočih na oborohy Vengerskoj Sovetskoj Respubliki 423-474
ezen feladat végrehajtására nézve a 9. vörös vasas hadosztály innen külön parancsot fog kapni." 54 Hozzátehetjük, hogy így is történt július végén,, — amikor inkább a frontra kellett volna küldeni a csapatokat. Ismerve a budapesti munkásezredek parancsnoklási viszonyait, nem kell csodálkozni, hogy június 23-án, tehát az ellenforradalom előestéjén, több munkásezrednél felhívták a figyelmet arra, hogy csak Haubrich írásbeli parancsára lehet riadóztatni a munkásezredeket. A 6. munkásezred parancsnoksága június 23-án a következőképp intézkedett 24. számú ezredparancsában : „Nyomatékosan figyelmeztetem az érdekelt közegeket, hogy riadóparancs csak az esetben továbbítandó, ha Haubrich népbiztos elvtárs aláírásával ellátott írásbeli paranccsal rendeltetnek el. Ha netán ilyen parancs mégis telefonon adatnék le, annak érvényessége rövid idő letelte után úgy a IV. hadtest parancsnokság, mint a munkásezredek felügyelőségétől telefonon megtudandó, s csak akkor, ha mindkét helyről helybenhagyó válasz érkezik, továbbítandó a parancs." 55 A budapesti munkásezredek szervezésével kapcsolatosan még egy problémát kell érinteni. A májusi mozgósítás magával hozta a hadseregbe bevonult munkáskatonák nyilvántartási, pótlási ügyeinek problémáját. E kérdés megoldására volt hivatott a ,,Gyári munkásezredek pótkereteinek felállításáról" szóló rendelet. 56 A probléma lényegét, mégpedig az utánpótlás tényleges biztosítását nem oldotta meg a pótkeretek felállítása. E szervek munkáját kizárólag adminisztratív szerepük alapján lehet értékelni. A rendeletnek csupán egyik felét hajtották végre : a harctéren küzdő, valamint a mögöttes országrészben levő és a gyári munkásezred kötelékébe tartozó munkások állománybavételét, valamint a gyárba belépett új munkások besorolását a munkásezredekbe. Ugyancsak végrehajtották a „harctéri ezreddel és alakulattal szoros kapcsolat" kiépítésére vonatkozó utasítást, melynek káros következményei júniusban már érezhetők voltak. Miután áttekintettük a budapesti munkásezredek szervezését és kiképzését egészen a Tanácsköztársaság bukásáig, időben vissza kell kanyarodnunk 1919. május l-ig. A bekövetkezett események miatt ekkor a munkásezredek történetének fonala kettévált. Míg az előző fejezetben azokkal a munkásezredekkel foglalkoztunk, amelyeket Budapesten szerveztek s amelyek mindvégig Budapesten maradtak, addig a következő két fejezet azokat a munkásezredeket tárgyalja, melyek a Vörös Hadsereg kötelékében budapesti munkásokból alakultak és mindvégig fegyverrel a kézben harcoltak a proletárdiktatúráért. A munkásezredek története a legszorosabban összefonódott a május 1-i politikai és katonai fordulattal, éppen ezért szükséges összefoglalni a május 1-i válságos katonai és politikai helyzetet, valamint ismertetni az ebből kivezető utat. A válságból való kibontakozás alapja a budapesti munkások fegyverbehívása és a Vörös Hadsereg munkásezredeinek megszervezése volt. 440