Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Hetés Tibor: Budapesti munkások felfegyverzése a Magyar Tanácsköztársaság védelmében = Vooruženie budapestskih rabočih na oborohy Vengerskoj Sovetskoj Respubliki 423-474

10. munkásezred 2150 fő 15. munkásezred 2700 fő 11. munkásezred 1300 fő 16. munkásezred 4300 fő 12. munkásezred 1500 fő 17. munkásezred ... ismeretlen 13. munkásezred 500 fő Önálló m. zlj 700 fő

36 14. munkásezred 550 fő Az összlétszám — a 17. munkásezred létszámát 2000 fő átlagban számítva — 24 800 főt tett ki, a Vörös Hadseregben harcoló budapesti munkászászlóaljak létszámával együtt (1919. május 19-én: 15 700 fő) kb. 40 500 fő.

37 Később következett a 18. és 19., valamint a 20. munkásezred megszervezése, de a szervezés jobb áttekintése miatt itt térünk ki ismertetésére. A 18. munkásezredet június 24-én szervezték. I. zászlóalját a Gizella, Concordia malmok, Zwack likőrgyár munkásaiból, II. zászlóalját a Hűtőház, Király és Hungária malom munkásaiból, III. zászlóalját a Flóra gyertyagyár és Spódium gyár, Gregersen és Fiai gőzfűrészgyár, Helvey vegyészeti gyár, Petroleum gyár, Kénsav gyár és a Kun utcai Petroleum gyár munkásaiból alakították meg.

38 A 19. és 20. munkásezred megszervezését július végén rendelte el a Hadügyi Népbiztosság. A 19. munkásezredet a Weisz Manfréd Húskonzervgyár és a Közvágóhíd munkásaiból szervezték, míg a 20. munkásezred felállítását a Fegyver és Gépgyár munkásai vállalták.

39 Jellemző, hogy amíg ingadozó elemeket már május folyamán felfegyvereztek, addig nagyipari üzemek munkásainak szinte kérni kellett, hogy megszervezzék őket. A 20. munkásezred megszervezését is a Fegyver és Gépgyár kérte. Július 21-ig mindössze egy századot szerveztek az üzemben, és az is egy másik ezredbe volt besorolva, holott a gyár munkáslétszáma a 3500 főt is meghaladta.

40 De ugyanígy az Óbudai Dohánygyár is hetekig levelezett, amíg besorolták az 5. munkásezred kötelékébe.

41 Az Ifjúmunkások Szövetsége még május folyamán kérte, hogy ifjúmunkásgárdákat szervezhessenek, mint katonai segédcsapatokat, de a Budapesti Katonai Főparancsnokság elutasította a kérelmet.

42 Érthető, hiszen az ifjúmunkások többsége szilárdan állt a proletárdiktatúra mellett. A volt tisztek és főtisztek beosztása fokozottabb ütemben folyt. A Budapesten levő munkásezredek vezetését ezredparancsnokoktól zászlóaljparancsnokig, kizárólag volt tisztekkel töltötték be, de megindult az áramlás a század-, sőt szakaszparancsnoki beosztások felé is. Néhány statisztikai adattal érdemes alátámasztani az elmondottakat. Már május 13-án elrendelte Haubrich, hogy a gyári munkásezredek zászlóaljaihoz zászlóalj segédeket nevezzenek ki. A zászlóalj segédek kizárólag adminisztratív feladatokat láttak el, vagy inkább láttak volna el, ha egyáltalán ilyen feladatok lettek volna. Az eredmény az lett, 436