Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Fügedi Erik: Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán = La topographie le developpement urbain a Óbuda (Vieux-Buda) médiéval 7-56

élete a korai feudalizmusban. MTA történeti-társadalmi oszt. közleményei 1954. Radnóti véleményéhez módszertani szempontból csupán annyit szeretnénk hozzáfűzni, hogy a kontinuitás kérdésénél túlságosan a védelemre, a katonai helyzetre fektette vizsgálatának súlyát. Véleményünk szerint a kereskedelmi viszonyokat feltétlenül figyelembe kell venni a kérdés tárgyalásánál. 5 Nagy L., Az óbudai cella trichoia a Raktár utcában (Az aquincumi múzeum 1930. évi ásatása), 1931, 25. skk., Budapest az ókorban (Budapest története L), szerk. Alföldi A., Nagy L., Iyászló Gy, Bp. 1942, 765. skk. 6

H. Strahm, Zur Verfassungstopographie der mittelalterlichen Stadt mit besonderer Berücksichtigung des Gründungsplanes der Stadt Bern, Zeitschrift f. Schweizerische Geschichte XXX/1950, 378. skk. Strahm itt kifejti, hogy „kein Gebäude, kaum eine Strasse oder ein Platz... sich seit der römischen Zeit im Grundriß gleichbleibend erhalten hat", s a középkori város települési szempontból is új alakulat még akkor is, ha a római táborfalakat a középkori város átvette. Úgy véljük, hogy a települési kontinuitás nemcsak azt jelenti, hogy egy bizonyos hely folyamatosan lakott hely volt, hanem azt is, hogy — római városok esetében — a város formája is fennmaradt. Erről Óbuda esetében egyelőre azért sem lehet szó, mert 1. nem ismerjük sem a tábor, sem a canabae pontos topográfiáját, — 2. annyit még töredékes adatok alapján is megállapíthatunk, hogy pl. a prépostsági templom környékén más volt a római és, más a középkori helyzet, „az eddig feltárt alaprajzok tanulsága szerint a nagy egyházi épületek környezete más lehetett" (Schauschek J., Óbuda 18. századi beépítettsége és a légiótábor helye, Arch. Ért. 1949. 65). 7 Szilágyi J.. Kutatások Aquincumból. Arch. Ért. 1949, 73—77. 8 így említi meg pl. az 1212-i (Bp. O. I. 6.), az 1355-i {B. Szabó, Egyh. int. 60. sz.), és az 1524-i (Uo. 185. sz.) határjárás és egy 1510-i oklevél (Uo. 170. sz.). Vö. Glaser L., Dunántúl középkori úthálózata. Századok 1929. és kny. (lapszámok kny. szerint!) 10, 17. 9 B. Szabó, Egyh. int. 28. 10 Uo. 29. Az úton római pénzek mellett — sajnos közelebbről meg nem nevezett — „népvándorlási pitykét, azután magyar pénzt" és amuletteket találtak az ásatás során. Térképre vitte a sárga sávot Csemegi, Óbudai kir. vár. 7. 11 Szilágyi J. (Aquincum. 23.) szerint a római tábor centruma is erre a tájra -esik. 12 Anonymus, „Et portum ubi transitum fecerunt, portum Moger nominaverunt..." Szentpétery, I., Scriptores Rerum Hungaricarum, I. 94. 13 „sicut rex Ladislaus ad usum eiusdem ecclesie ordinaverat" Bp. O. I. 3. 14 „sed quod ad dominium proprietarium et tributum navium, quod ad presens pro castro nostro exigitur, licet iura eorum exhibèrent, non tarnen in ipsorum possessione a tempore, cuius non extaret memoria, eos unquam constabat extitisse vel fuisse" Fejér, CD. IX/2. 370. 16 Dl. 5631. 16 Bp. O. I. 3. "Dl. 5631. 18 Szilágyi ]., Arch. Ért. 1949. 19

Arch. Ért. 1878 (XII), 125. 20 Belitzky János, Észrevételek Budapest koraközépkori helyrajzához (Tallózás Budapest és környéke múltjából. 2) Bp. 1941, 17. 21 Csemegi, Óbudai kir. vár. 8. 22 B. Szabó, Egyh. int. 60. sz. A két lehetséges megoldásra lásd Belitzky, Észrevételek. 14— 15. 1. és a 40. lapon közölt 3. sz. vázlatot. Véleményünk szerint az „A" változat a helyes (Belitzky is ezt tartja valószínűnek). 23 1465-ben a budai káptalan panaszt tesz, hogy „prepositus et capitulum habeant quoddam tributum circa Calidas Aquas Superiores Budenses in portu Danobii in comitatu Pilisiensi habitum, quod condam... Geysa secundus... donasset, quodque tributum fori Geysa vocaretur . .. capitulum ab eo tempore in pacifica posessione huiusmodi tributi extiterint... ac ab omnibus tarn ascen43