Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Hetés Tibor: Budapesti munkások felfegyverzése a Magyar Tanácsköztársaság védelmében = Vooruženie budapestskih rabočih na oborohy Vengerskoj Sovetskoj Respubliki 423-474

HETÉS TIBOR Budapesti munkások felfegyverzése a Magyar Tanácsköztársaság védelmében A „munkásezredek" és a Magyar Tanácsköztársaság szinte elválaszthatatlan fogalmak. Gyakran téves megvilágításban, vagy csak egyes vonatkozásokban ismeretes a munkásalakulatok szerepe a Magyar Tanácsköztársaság védelmében. Történetük a proletárdiktatúra igen fontos eseményeivel fonódott össze, jelentőségtik pedig a legkritikusabb időben mutatkozott meg igazán. В tanulmány kísérlet a Budapesten felfegyverzett munkásalakulatok történetének felvázolására. A Tanácsköztársaság idején budapesti munkásokból — lényegében — kétféle munkásezredek alakultak. A proletárdiktatúra kikiáltásától május l-ig csak azok az ezredek voltak meg, melyek budapesti munkásokból Budapesten szerveződtek és a proletárdiktatúra bukásáig a fővárosban maradtak. Mint ismeretes, május 1-én mind a katonai, mind a politikai helyzet kritikus volt. Egyetlen kivezető út maradt csupán: felfegyverezni és a frontra szállítani Budapest munkásait. Ennek megtörténte vetette meg alapját azoknak a munkásezredeknek, melyek budapesti munkásokból a Vörös Hadsereg kötelékében alakultak meg. Ettől kezdve beszélünk kétféle munkásezredről. A tanulmány először a Budapesten maradt ezredek megalakulását vázolja egészen a proletárdiktatúra bukásáig, majd ismerteti a Vörös Hadsereg munkásezredeinek szervezését, végül rövid áttekintést nyújt azokról a harcokról, melyeknek a budapesti munkásezredek részesei voltak. I. A munkásalakulatok szervezésének célja és a budapesti munkásezredek megalakítása (1919. március 24—augusztus 1.) A kapitalista államok gyűrűjében a Magyar Tanácsköztársaság nem maradhatott fegyveres erő nélkül és ezért a Forradalmi Kormányzótanács március 24-én elrendelte a Vörös Hadsereg megszervezését. 423