Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

az illető országok gyáriparának és nagyipari burzsoáziájának kialakulásában játszott, annál lényegesen szűkebb keretek között és ellentmondásokkal telítve Magyarországon elsősorban a budapesti malomipar töltse be. Szilárd gazdasági alapon, szorosan nyomon követve a technika haladását, s a maga területén ennek zászlóvivőiéként, a budapesti malomiparnak a hazai iparfejlődésben kijelölt szerepe az 1880-as években teljesedett ki. JEGYZETEK A kapitalizmus uralmát megelőző időszak. A Pesti Hengermalom. 1839—1849 1 Hergraves 1764-ben szerkesztette a fonást javító „Spinning Jeny"-jét, ugyanakkor Arkwright vízikerék meghajtásra alkalmazta a fonógépet. Cartwrigt 1775-ben lépett fel először szövőgépével, amelyet 1804-ig annyira kifejlesztett, hogy akkor már sikeresen versenyezhetett a kéziszövőkkel. 2 ,,Maga a gőzgép is abban a formájában, ahogy a XVIII. század végén feltalálták, és amilyennek a XVIII. század 80-as éveinek elejéig megmaradt, ipari forradalmat nem idézett elő. '' — Marx Károly, A tőke. I. köt. Szikra, 1949,404. 8 „Végül a döntő lökést itt is, mint az összes hasonló átalakulási folyamatban, az adja meg, hogy az embert gőzgéppel helyettesítik" — Uo. 513. 4 ,,A munkagépek terjedelmének és egyidejűleg működésben levő szerszámaik számának megnövekedése, nagyobb mozgató szerkezetet, ez a szerkezet pedig saját belső ellenállásának legyőzésére az emberi erőnél hatalmasabb hajtóerőt tesz szükségessé." — Uo. 404. 5 ,,A munkagépek szerszámainak mind nagyobb részét csak körülbelül 1850 óta gyártják gépszerűen Angliában, ámbár nem ugyanazok a gyárosok, akik magukat a gépeket is készítik" — Uo. 402. — „A gépi üzem fokozódó elterjedésével a 19. század első évtizedeiben a gép a szerszámgépek gyártását valóban fokozatosan hatalmába kerítette. Az erőgépek gyártásához használt óriási gépeket azonban csak a legutóbbi évtizedekben (tehát az 1850-es, 1860-as években, S. V.) hívta életre a hatalmas vasútépítkezés s az óceánjáró gőzhajók elterjedése." - Uo. 413-414. 6 Uo. 474. 7 Engels, F., Die preussische Militärfrage und die deutsche Arbeiterpartei ; Marx—Engels—L,enin—Stalin zur deutschen Geschichte BD. II. DIETZ Verlag, Berlin 1954, 827. 8 1825 az első általános túltermelési válság fellépésének időpontja, ameddig ,,. . .a gépek fejlődése szükségszerű következménye volt a piac szükségletének." Marx Károly, A filozófia nyomora. 29. Szikra. 9 Mindezek tisztázása elsősorban azért szükséges, hogy az ipari forradalom hazai feltételeit és jellegét megállapíthassuk. De szükséges azért is, mert van olyan nézet, amely az ipari forradalmat valamely országban csak úgy ismeri el, ha annak menete teljesen megfelel az angliai menetnek, beleértve azt is, hogy az ipari forradalom kizárólag a pamutiparban mehet végbe. — Vö. /. Kuczynsky, Zum Problem der Industriellen Revolution. Zeitschrift für Geschichtswissenschaft 1956. 3. Heft, 500 skk. 10 Vö. Marx Károly, A tőke. I. köt. 403. 11 Uo. 405. Mai szaknyelven ezt a következőképpen mondanánk : A megnövekedett hajtóteljesítmény szükséglet ellentmondásba került a víz által kifejtett teljesítmény mértékével. 12 Viszota Gyula, Széchenyi és a pesti hengermalom. Századok 1910, 279. 398