Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422
Nándor, Sclimidtlechner György, Becker Károly, Iyengl Éliás, Breitner Frigyes és Gomperl Alajos molnárok (köztilük három Pest város tanácsának tagja), Baumann József, Manno István és Műnk Mór lisztkereskedő és egy sor pékmester szerepelt. Az 1869-ben üzembe helyezett malom 24 járattal 280 000 métermázsa termelőképességgel bírt. 21 A három malmot 1868-ban, illetőleg 1869-ben helyezték üzembe, s ezzel a működő pesti nagy gőzmalmok száma 14-re szaporodott. A malmok számának növekedésénél azonban sokkal nagyobb. arányú volt a budapesti malomipar termelőképességének növekedése, amely nemcsak az új malmok keletkezése révén emelkedett, hanem azáltal is, hogy az 1866 végén már működő malmok — egy kivételével •— kibővítették és javították berendezésüket és növelték termelőképességüket. A Pesti Hengermalom 1867-ben 450 000 frt-ról 1 000 000-ra emelte alaptőkéjét, 22 és még ugyanabban az évben megkezdte egy új malomépület építését a Valero utca 388/1 sz. telkén (18—19. sz. kép). 23 Az új malom elkészültével a Hengermalom termelőképessége 190 000 métermázsáról 790 000 métermázsára emelkedett. Az új malom üzembehelyezéséig, tehát az 1867—1869. években, a tényleges termelés átlagosan 207 000, az 1870—79. években 400 000 métermázsára ment. 24 Az 1867—1869. években 40—40—44% osztalékot fizetett. 25 A Concordia malom berendezési és bővítési munkálatai 1867-ben fejeződtek be, s ekkor az invesztált pénztőke 803 000 frt-ot ért el. Az alaptőkét 1 000000 frt-ra emelték, majd hozzáláttak a malom további bővítéséhez, s erre a célra az alaptőkét 1 250 000 forintra emelték. Az 1870-es években 840 000 métermázsa teljesítőképességgel a Concordia volt Budapest legnagyobb gőzmalma. 26 A Pannónia malom alaptőkéjét 1867-ben és 1868-ban fokozatosan 1 250 000 frt-ra emelte, s az üzemet új malomépülettel és más építkezésekkel kibővítették. Termelőképessége 240 000 métermázsáról 560 000 métermázsára növekedett. 27 Az Első Budapesti Gőzmalmi Rt. az egykori budai Berger-féle malmot 195 000 frt-ért a pesti kereskedők által 250 000 frt részvénytőkével alapított Budai Király Gőzmalom Rt-nak adta el, 28 majd fokozatosan 1 300 000 forintra emelte fel alaptőkéjét, amelyből 300 000 frt 5%-os kamatozású elsőbbségi kötvényből állt. A malmot a szárnyépülettel bővítette és a termelőképességet 560 000 métermázsára emelte. 29 Az 1867-ben alakult Király Gőzmalom rt-ot, amely a volt Bergerféle malmot vette át, az Első Budapesti Gőzmalmi Társulattól, terménykereskedők és gyárosok alapították, akik között megtalálhatjuk Spitzer Gerzson budai textilfestő gyárost és Weisz Berchtoldot, a későbbi Weiss Manfréd vállalat résztulajdonosát. — Az alapítók a malom kibővítése céljából 1868-ban a részvénytőkét 500 000 frt-ra kívánták felemelni, erre azonban — amint a továbbiakban szó lesz róla — nem került sor. 30 1869-ben a budapesti malomipar 13 részvénytársaságának alaptőkéje 10 millió frt-ra ment (1866-ban 3 850 000 frt), s a 13 malom teljesítőképessége, amely „éppen ebben az évben érte el legfőbb fokát", 33 379
