Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

vállalatok, — de az „ipari" külső sok esetben csak a tőzsdespekuláció takarója volt. „Hány vállalat kel, hogy nyer a merő, A pénz nem is csöppen, hanem csurog . .. — írta Arany László — Bank, társaság, egylet nő, mint a gomba, Külföldi tőkék jönnek forgalomba, Francz, belga, angol meg se kérdezi Kinek, mi czélra, mily pénz és mennyi kell, — Szilárd és korlátlan a magyar hitel."

2 A gazdasági fellendülés és a spekulációs láz talaján busás profittal kecsegtető üzleti lehetőségek, a 67-es kormányok által korlátlanul osztogatott vállalatalapítási engedélyek, valamint az állami koncessziók alapján köthető üzletek korlátlan kerete —bank-, vasúti és iparvállalati alaptőkék, jelzálogos és államkölcsönök formájában — jelentős külföldi tőkéket vonzott Magyarországra. A behatoló osztrák banktőke a francia, angol és német banktőkével szövetségben, a magyar nagybirtok és kereskedő tőkések részvételével 1867—1872 között 5 nagybankot alapított Pesten ; a Rotschild Creditanstalt érdekkörében a Magyar Általános Hitelbankot, az Angol-Osztrák Bank részvételével az Angol-Magyar Bankot, a nemzetközi Erlanger bankház a Franco-Magyar Bankot, a Magyar Általános Földhitel Rt.-ot és az Általános Municipiális Hitelintézetet. B bankok tőkeereje 1872-ben 140 millió frt-ot ért el.

3 A küldöldi tőkével alakult nagybankok és a közvetlenül behatoló külföldi tőke legfőbb befektetési területe a vasútépítés és a yasútvállalkozás volt. 1867—1873 között 3966 km-nyi új vasútvonalat adtak át a forgalomnak (ugyanakkor Ausztriában 5395 km-t),ennek azonban alig 10%-a épült az ipari vidékeken. Csupán a salgótarjáni szénterület jutott idejében vasúthoz, s járult hozzá Budapest ipari fejlődésének meggyorsulásához. 1880-ig Magyarország vasúthálózata 7078 km-re növekedett. 1878-ban megépítették mai formájában a Nyugati pályaudvart, s 1880ban megkezdték a Duna-parti teherpályaudvar építését, melynek egy 4 km-es vonala már 1879-ben csatlakozott a Fővámházhoz. A város belső közlekedésének javítását célozta az 1876-ban elkészült Margithíd, majd 1877-ben a 10 km hosszú összekötő vasút. Az 1867—1873 közötti fellendülés idején különösen Budapesten volt gyors a gazdasági fejlődés üteme, s ez az iparra is kiterjedt : „Hogy épül gyár, malom, egetverő Kémények, új és büszke házsorok." „A vér keringés élő, friss, sebes, Hogy aki látja, lelke is repes." — írta erről Arany Iyászló. A gazdasági élet fellendülését 1869-ben rövid időre pénzválság szakította félbe, amely oly rendkívül nagy pénzszűkében nyilvánult meg, 375