Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

dálya annak, hogy a malmok munkaerő-szükséglettik nagyobb részét a faluról érkezők közül alkalmazzák. Az 1860-as években a pesti malomipar fejlődése mindinkább a Hengermalom által negyed századdal korábban kijelölt útra tért. Ha ez először csak a termékek minőségének vonatkozásában érvényesült, s lassanként a vállalati formára is átterjedt, most már a telephely megválasztásában is példaképül szolgált. (14. sz. kép) Mai szemmel tekintve, a Lipót-külvárosi malomnegyed kialakulását, amelynek magja körül hamarosan a Váci úti és az angyalföldi gyárnegyed is létrejött, egészségügyi és városfejlődési szempontból elhibázottnak látjuk. Az itt kialakult gyárnegyed füstje és korma ugyanis, a Pest felett állandó észak-déli széljárás miatt szennyezte és szennyezi a város lakónegyedének levegőjét. A Lipót-külvárosi gyárnegyed pedig több mint fél évszázadon át akadályozta — és maradványai még ma is akadályozzák — Pestnek Duna menti terjeszkedését. Azok a tőkések, akik az 1860-as években a malmokat és más üzemeket a Iipót-külvárosba telepítették, számoltak azzal, hogy nem nagyon távoli időben a város északi irányú terjeszkedése eléri telkeiket, melyeknek értéke ezáltal a vételár sokszorosára fog emelkedni. A telekspekuláció mint a telephely megválasztásának egyik tényezője, a Lipótkülvárosba telepített valamennyi malomnál fennforgott, de különösen a Pannónia malom esetében merült fel. 22 évi szünet után 1862-ben alakult meg a második pesti malomipari részvénytársaság, Pannónia Gőzmalom Társaság néven. A vállalat 400 000 frt alaptőkéjének felét nyolc alapítója : a Herzfelder D. és fia, a Hirschler Márk és fiai, a Kern J. Enoch fiai és a Wahrmann Mór fiai régebbi pesti nagykereskedőházak, valamint Basch J. F., Flesch Mór, Lányi Jakab és Ullmann József terménykereskedők fizették be. A malom számára Zitterbart Mátyás építésznek a Víz utcában levő 4860 Q-öles telkét vásárolták meg 31 000 forintért, azzal az indokolással, hogy a telekből a malom számára felesleges 2600 D-ölet a városrendezés után jó áron lehet majd értékesíteni. Ezen az óriási telken építették fel a malmot, amely 1863. december 10-én kezdte meg a rendszeres őrlést 20 járattal, 370 000 mérő őrlési kapacitással.

46 1864-ben az alaptőkét 600 000 forintra emelték, mert a malom berendezésének költségeit az eredeti alaptőke nem fedezte.

47 Spekulációs jellegű telekvásárlással kezdődött az Első Pest-Budai Gőzmalmi Társulat pesti malmának története is. 1865-ben a Pest város tulajdonát képező, a volt cukorfinomító és a Duna-part között elterülő (591—596 és 611. hr. sz. ; 15. sz. kép) kb. 3000 D-öles telektömb úgy került viszonylag alacsony egységáron birtokába, hogy az árverésen megjelent mindhárom vevő a társaság megbízottja volt. A város lakott területéhez egészen közel eső telken gyorsan felépítették és 1866. dec. 1-én üzembe helyezték az ötemeletes malmot, évi 500 000 mérő búza feldolgozására alkalmas 24 kőjarattál.

48 Telkükön kétemeletes lakóházat építettek a tisztviselők számára és az irodahelyiségek befogadására. 368