Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

nagykereskedő cég — Medetz József, Weisz B.A., Deutsch József, Fuchs Gusztáv, Brüll Miksa — valamint Ebner J. vászonkereskedő, Spitzer S. posztókereskedő, Hürsch Ágoston és Flesch Mór terménykereskedők szerepeltek. De részt vettek a vállalat alapításában az 1850-es évek második felétől keletkezett kereskedőcégek közül Basch Fülöp, Herzl D. és Hertzl A. nagykereskedők, Kohen J. J. terménykereskedő, Kunig József kereskedő, Zwack likőrgyáros és mások.

28 A vezetőség tagjai közül négy : Medetz József, Fuchs Gusztáv, Kunig József és Csicsmanczai János Pest város tanácsának tagjai voltak.

29 A társaság részvényesei a megalakulást követő évben bejelentették a 250 000 frt vállalati tőke felemelését 500 000 forintra ,,egy fiók gőzmalomnak Pesten való létesítése céljából",

30 majd az 1865-ben tartott rendkívüli közgyűlésen az alaptőke további emelése mellett döntöttek,

31 és ugyanakkor a vállalat nevét Első Pest-Budai Gőzmalmi Társulatra változtatták. Amíg a kedvező malomipari konjunktúra — mint a továbbiakban látni fogjuk — a részvénytársasági malomipari vállalkozásoknak lendületet adott, addig 1864 júniusában fizetésképtelenné vált és az egyéni malomvállalkozók sorából hamarosan végleg kidőlt Werther Frigyes.

32 Egy ideig még részt vett vállalata ügyeinek intézésében, s működését jellemző mozgékonysággal igyekezett sokrétű üzemét fenntartani. Céljainak elérésében halála akadályozta meg.

33 Utóda és örököse, Werther Károly nem folytatta atyja munkáját, hanem külföldre távozott.

34 Werther halála után hitelezői 582 217 frt követelésük biztosítása érdekében a gazdátlanul maradt hagyaték átvételére ,,Budai Gyárudvar" néven 500 000 frt alaptőkével részvénytársaságot alapítottak. A részvénytársasághoz a hitelezők egy része néni csatlakozott, hanem követeléseiket az új társaság vagyonára bekebelezték és a következő években fokozatosan sor került kiegyenlítésükre.

35 A malmot 16 járattal indították el, majd 1866-ban a szeszgyárat és a fürdőt feladták, a malmot pedig kibővítették. A gépműhelyről ekkor már nem esik szó, s feltehető, hogy már korábban megszűnt.

36 A Budai Gyárudvar rt. alapítói is nagyobb részben a pesti kereskedők közül kerültek ki. A vállalat vezetőségében a már régebben fennálló Leopold I., Rechnitz H. M. és Hermann A. terménykereskedőket és a Fleischl S. D., Kern A., Figdor Zs. nagykereskedőket, az újabbak közül Gold Zs. és Wiener Ede terménykereskedőket találjuk. Rövid időn belül tehát az egyéni vállalkozás útján létrejött malmok közül kettő került részvénytársaságok tulajdonába. Hamarosan sor került a harmadikra, Blum János malmára is, Blum János — amint már volt róla szó — 1862 közepén bővítette malmát 6 járatról 14 járatra. 1863-ban különböző kisebb épületekkel egészítette ki malmát és egy második vaskéményt is emeltetett.

37 1864-ben újabb vállalkozásokba is bocsátkozott,

38 majd 1865-ben megvásárolta a telket, amelyen a malma állt, s amelyet addig bérelt (11. sz. kép). Ugyanakkor a malom bővítése céljából szerződést kötött 365