Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

nosa a birtokában levő 135 részvényt egy pesti kereskedőkből álló konzorciumnak adta el. A részvények nagyobb része Fuchs Rudolf pesti nagykereskedő cég kezébe került. A vállalat új vezetőségében Fuchs Rudolf mellett Kochmeister Frigyes kereskedő, Karlovsky Zsigmond és Rosa Lajos is helyet kaptak.

39 Az 1861. március 26-i közgyűlésen a következők tették le a részvényeket : Basch Fülöp 2 db, Kochmeister Frigyes 22 db, Beniczky Ágoston 6 db, Flesch Alajos 2 db, Fuchs Gusztáv 15 db, Fuchs Rudolf 21 db, Fröhlich Frigyes 10 db, Hegedűs Vince 3 db, Karlovsky Zsigmond 25 db, Kilias W. 15 db, Műnk Moritz 18 db, Görgey István 10 db, Dr. Reczey Ede 3 db, Riedle Miksa 9 db, Rosa Lajos 10 db, Rudnyánszky Ferenc 1 db, Wagner József 2 db.

40 A Hengermalom fennállásának két évtizede alatt újratermelését mindössze nem egészen a kétszeresére bővítette, utoljára 1859-ben, amikor termelőképessége és a tényleges termelés is 10%-kal emelkedett.

41 Bár az ugrásszerűen megnövekedett profit az újratermelés bővítésének gyorsabb ütemét tette volna lehetővé, egyelőre az újonnan keletkezett gőzmalmok versenyétől, a piac telítődésétől való félelem miatt erre nem került sor. A Hengermalom vezetői szívósan kitartottak a vállalat alapítása idején bevezetett száraz őrlési eljárás mellett, amely a lisztet tartóssá és alkalmassá tette arra, hogy a szállítást a legnagyobb távolságra, s a tengeri szállítást is károsodás nélkül elbírja. Ebben a tekintetben csak a francia liszt volt a versenytársa, amelyet azonban — mivel nedves eljárással őrölték — útnak indítása előtt szárítási műveletnek vetettek alá, ami viszont szaporaságának rovására ment. A Hengermalom lisztjének második, nem kevésbé fontos tulajdonsága, amellyel a külföldi piacot fokozatosan meghódította, lisztjének tisztasága, fehérsége volt. A későbben keletkező budai és pesti gőzmalmoknak a Hengermalom volt a mintaképük, valamennyi igyekezett a sikeresnek ígérkező úton követni, s a Hengermalomével azonos minőségű lisztet előállítani. Sajátos módon azonban az abszolutizmus korszakának első tizenkét esztendejében keletkezett új gőzmalmok e célkitűzések mellett nem követték a Hengermalmot a telephely megválasztásában, nem vették át a részvénytársasági formát, de még a technikáját sem alkalmazták. Az 1850-es évek során kelekezett négy nagyobb malom nem Pesten, hanem Budán telepedett meg : 2. az 1852-ben alakult Werther Frigyes gőzmalma Újlakon, a Fő utca 360 sz. alatt (később III. ker. Zsigmond u. 59.) 3. az 1853-ban alakult Barber fiai gőzmalma Újlakon a Fő utca 327—329. sz. alatt (később III. ker. Lajos u. 57.) 4. az 1853-ban alakult Blum János gőzmalma a Vízivárosban a Fő utca 27. sz. alatt (később II. ker. Fő u. 27.) 340