Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Mályuszné Császár Edit: A Budai Népszínház és közönsége = Le Théatre populaire de Buda et son public 261-314

Kívánná kitágítani Az ő világi hatalmát. Oh a budai népszínház Respublico-monarchicus Államának prezidense A legszánalomraméltóbb Potentátja a világnak!

16 Molnár korlátlan hatalommal uralkodott tehát tagjai fölött, fizette is őket, kivált eleinte, amikor volt miből. Méltányosságára vall, hogy a színészek közül Bihari és Bényei, akik vele egy szakon működő drámai hősök voltak, álltak közel a szívéhez. Biharinak szép hangja és még Molnárt is kielégítő pátosza volt, később azonban lelépett a színi pályáról. Bényei jó kiállású legény volt, fiatal ember, sem ekkor, sem később nem lett belőle valami nagy színész, de polgári józansággal megcsinálta szerepeit. Volt benne szervezői képesség és feltörekvés ; néhány évvel később pénzt, szép szót latba vetett, hogy beülhessen Molnár helyére a Népszínházba. Ez nem sikerült ugyan, de a későbbi Színészegyesületben megtalálta érvényesülési terét. Tehetséges és rokonszenves ifjú volt Bgyüd István, akit Molnár népszínmű-énekesnek, bonvivánnak, rendezőnek egyaránt felhasznált, s aki mindezekbe — idők folyamán — jól bele is tanult. A Budai Népszínház 1864-i bukása után Együd vidékre ment, s a debreceni színház egyik erősségévé vált. Színlapok hosszú sora, debreceni vagy nagyváradi előadások emléke hirdeti színészi és rendezői működését. Később Pestre került, az 1874-ben megnyílt Pesti Népszínházhoz, s ennek tagjaként halt meg férfikora delén. Debrecenbe távozott, de sohasem tért vissza többé a fővárosba Dózsa József. Már 1861-ben is meglett ember volt, komoly, szorgalmas, megbízható. Jellemszínész volt és mindenféle prózai műfajban jól megállta a helyét. Az ő emlékét is sok debreceni, nagyváradi, sőt kolozsvári színlap őrzi ; egyformán rábízhatták Kentet a L,ear királyban vagy egy apaszerepet Szigligeti bármelyik darabjában. Simonyi már sokkal vastagabban kente a festéket idős szerepeinek az arculatára : ő lett a híres Dunanan apó a Budai Népszínház első nagy Offenbach-sikerében. Nem a nagy tehetség, inkább az összeköttetés juttatta idők folytán Szilágyi Bélát — Bulyovszkyné Szilágyi Lilla testvérét — és Vasvári Kovács Józsefet a Nemzeti Színházhoz. Kassai Vidor a színház életének első idejében kezdte meg színészi pályafutását. Emlékirataiban bő és szellemes, ha nem is mindig objektív leírását nyújtja eseményeknek és kollégáknak. Kassait a sors éles értelemmel, nagy szorgalommal, érzékeny kedéllyel és törpe termettel verte meg. Mindez komoly színpadi sikereket és diszharmonikus jellemet eredményezett, amihez Jászai Marival kötött szerencsétlen házassága csak hozzájárult. Mint táncoskomikus kezdte Molnárnál, s jóllehet művelt, gondolkozó színész volt, sohasem került be a Nemzeti Színházhoz. Epés természete rövidesen Erkélypublikum és páholy, A magyar Akadémia, És az uri lovar-egylet Influenciroz tanáccsal : Az egyik az operának, A másik meg a drámának, A harmadik a balletnak (N. B. A vers már a provizórium korában keletkezett.) 18 Tanulmányok Budapest múltjából 273