Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Kubinyi András: Csepel népessége a XVIII. században és a XIX. század első felében = Die Bevölkerung von Csepel im 18. und die ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts 229-259
cenzus volt, hanem az aránytalanul megnőtt robotteher. Ezáltal a falunak a terhei, amelyek 1770 elején pénzre átszámítva még csak 214 Ft és 10 dénárt tettek ki, most több mint háromszorosra, 697 Ft és 55 dénárra emelkedtek. Súlyosbította a helyzetet még az is, hogy a terhek zömét robotban és nem pénzben kellett leróniok. A robot ugyanis sokkal jobban akadályozza a jobbágygazdaság munkáját, mint a pénzteher. 36 A falut annyira sújtotta az urbárium következtében beállott új helyzet, hogy az uradalom bérlője, Szaplonczay János 1778-ban ezért a község kérésére új szerződést kötött, amely szerint a robotnak csak egy részére tart igényt, a többi 4 / 5-öd részt engedi pénzben megváltani, azonban minthogy a jobbágyok a homokos talaj és az uradalmi birkatenyésztés miatt károknak vannak kitéve, ennek is elengedi több mint egyharmadát. 37 Az 1770-es úrbéri tabella szabályozta a jobbágytelkek nagyságát és számát is. Ekkor 21 és fél jobbágytelek van, átlag 31—36 hold terjedelemben. A következő században is ezzel a telekmennyiséggel számolnak (illetőleg helyesebben csak 21-gyei), azonban csak az összeírások, mert a falu a valóságban 25 telek után adózott. Ugyanis az egésztelkes jobbágy valójában 1 8 / 42-ed, míg a féltelkes 25 / 42-ed telken gazdálkodott. 38 Miután ez csak azt jelenti, hogy az egyes jobbágyok az urbárium által megszabott telekterületnél nagyobb telket kaptak, mi a továbbiakban a 21 és fél, illetőleg a XIX. században 21 telekkel számolunk. A telkek illetőségét a szántókon kívül telkenként három szekérnyi szénatermő rét (amelynek egy részét az uradalom adta az úrbérrendezés alkalmával), továbbá belsőség képezte. Egésztelkes belsőség 5—10, féltelkes 3—6 pozsonyi mérő terjedelmű volt. A házzal rendelkező zsellérek belsősége 1 / 4-től l x / 4 pozsonyi mérő terjedelemig váltakozott. A falunak az úrbéresek kezén levő területe 847 3 / 8 hold volt. Ebből a beltelkek 82 3 / 8 , a szántók 700 4 / 8 , míg a rétek 64 4 / 8 holdat tettek ki. Az úrbéri tabella idején már elég jelentős a zsellérek száma a faluban. Az első zsellért az 1752-es összeírás tünteti fel. 1770-ben Csepelen 15 zsellér családfő, azaz a 42 családfő 35,7%-a él. Már megjelennek az első hazátlan zsellérek is. Még csak hárman vannak, az összes családfők 7,1%-át képezik. A faluban azonban még a jobbágyság van többségben, a 27 jobbágy a családfők 64,3%-a, tehát közel kétharmada. A differenciálódás még nem jelentős, a féltelkesek száma (11) még kevesebb az egésztelkeseknél, ez utóbbiak még a falu legnépesebb rétegét képezik (38,1%) (1. ezekre a 3. táblát). Az itt élő 42 család szám szerint — 1769 december végi adat : — 316 főt tett ki. Mind katolikus vallású. 39 1785. december 28-án a lakosság száma már 405. 40 A népesedésnek a természetes szaporodáson kívül a bevándorlás is jelentős tényezője volt. Mivel, mint erre e korban egyetlen rendelkezésre álló adatunk mutatja, az elköltözők száma is magas volt, 41 a lakosság ily nagy mérvű szaporodását a természetes szaporodással nem indokolhatjuk. A beköltözők a környező falvakból jöttek, és elsősorban iparosok vagy nincstelen zsellérek voltak. 42 234
