Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Szalatnai Rezső: Kempelen Farkas és az egyetem átköltöztetése Budára = Wolfgang v. Kempelen und die Verlegung der Universität nach Ofen 207-227

tot, hogy az egyetem elhelyezhető volna a várpalotában is. Ebben az esetben a különbözet tízezer forintra csökkenne. Kempelen tehát minden oldalról alátámasztotta tervét. Pauler írja, hogy Buda város az átköltöztető bizottsághoz 1776. szeptember 18-án levelet intézett, amelyben az egyetem céljaira ingyen felajánlja a Corvin-féle házat, Mátyás király egykori híres könyvtárának földszintes épületét, és tízezer forintot — hozzájárulásként — az átköltöztetés költségeire.

20 Ki súgta meg a budai magisztrátus urainak ezt a kerek összeget? Ugyanaz, aki a levelet a királynőnek bemutatta, megértetvén vele, hogy ilyképpen nincs is költségtöbblet Nagyszombat és Buda között. Éljen hát a királyi nagyvonalúság gesztusával, hisz nem kerül semmibe, a munkát elvégzik a magyarok. Kempelen ismerte Mária Terézia jó politikai érzékét, s ezúttal sem csalódott számításában. Mária Terézia teljes egészében elfogadta Kempelen tervezetét. Igaz, hogy aztán hamar kiderült, a kért összegnél jóval több kell az egyetem átköltöztetéséhez s az átalakítási munkálatokra, de ezt az összeget Kempelen már a maga módján ,,menet közben" szépszerével meg tudta szerezni a királynőtől. Az utolsó nagyobb összeget, ötvenezer forintot, Mária Terézia egy „mir ist leyd"—sóhajjal, melyet a margóra írt, a pécsváradi apátság jövedelméből utaltatta ki. Kempelen Farkas szerepéről az egyetem átköltöztetésénél az említetteken kívül érdekes s fontos bizonyítékunk van, egy vegyesbizottság üléséről szóló jegyzőkönyv. A vegyesbizottságot a királynő az egyetem átköltöztetése ügyében állította össze, s élére elnökként Esterházy Ferencet, a Magyar Kancellária elnökét nevezte ki. Ez az ad hoc-testület megvitatta és a királynő elé terjesztette az egyetem áttelepítésével kapcsolatos összes pontokat. A bizottság tagjai voltak Niczky Kristóf, Bajzáth püspök, a magyar alkancellár, előadói pedig Ürményi József, Keltz udvari tanácsos, Szabó kanonok, Kempelen Farkas, s egy Trajcsik Ádám nevű titkár, a jegyzőkönyv írója. A jegyzőkönyv, mely eddig ismeretlen volt, a bécsi Hofkammerarchiv anyagából került elő. A német nyelvű írásmű lapszéleire Mária Terézia sajátkezűl

eg odaírta döntését vagy véleményét. A jegyzőkönyv dátuma : 1777. január 16.

21 Az egyetem végleges elhelyezésére nézve a jegyzőkönyv a budai királyi várpalotát jelöli meg. Az egyetem kapja meg a várban az Angolkisasszonyok majorját és kertjét (az apácákat Vácra helyezik), s megkapja a jezsuiták épületét is. Intézkedik a bizottság a Nagyszombatban maradó üres egyetemi épületek sorsáról is. De minket elsősorban az érdekel, ami az átköltöztetésről és Kempelen Farkas szerepéről szól. A jegyzőkönyv szerint a vegyesbizottság az átköltöztetés végrehajtását változatlanul az említett háromtagú — Niczky, Kempelen, Szabó-féle — bizottság hatáskörébe utalja át. A II. 2. pontból mindennél világosabb, hogy az egész bizottság lelke Kempelen Farkas volt. A vegyesbizottság Kempelenéket az átköltöztetési bizottság tagjául javasolja, mint a legilletékesebbeket. S kéri a királynőt, mentesse fel Kempelent erre az időre minden hivatali teendője alól. A királynő igenlő döntésének szavai 214