Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Szalatnai Rezső: Kempelen Farkas és az egyetem átköltöztetése Budára = Wolfgang v. Kempelen und die Verlegung der Universität nach Ofen 207-227

tájékozódni ; feltehető ugyanis, hogy erdélyi és bánsági megbízatásai a román és szerb nyelv elsajátítására ösztönözték s valószínű, hogy angliai útja előtt angolul is tanult. Nyelvtudása és hazai ismeretei predesztinálták a legkényesebb feladatok elvégzésére. Kempelen neve azonban szorosan összefügg Budapesttel is. A budai várban a Várszínház — mint ismeretes — Kempelen építészeti zsenijét dicséri. Adataink vannak arról is, hogy részt vett a várbeli királyi palota építésében. A budai vár számára a pozsonyihoz hasonló vízvezetéket szerkesztett és épített fel. 1794-ben kidolgozta egy Fiuméhoz vezető s Budapestről kiinduló országos csatorna tervét, amely Magyarország fővárosát közvetlenül összekötné az Adriai-tengerrel, tengeri kikötővé tenné. Nyilvánvaló tehát, hogy ismerte hazája gazdasági helyzetét, rájött Budapest nagyszerű földrajzi, központi fekvésének jelentőségére, s víziúton, tehát a legolcsóbb közlekedési kiadásokkal, akarta megvalósítani azt, amit vasútépítéssel és tarifa-politikával Baross Gábor valósított meg részben száz évvel később. Föltehető, hogy az ország központi hivatalainak Pozsonyból a fővárosba költöztetését is Kempelen sürgetésére határozta el a bécsi udvar. Erre vall az egyetem átköltöztetése körül vállalt érdekes és jelentős szerepe. János bátyjának ő tanácsolja nyugdíjba vonulásakor, hogy vásároljon házat Budán s költözködjék át Pozsonyból a fővárosba, ahol szerepe lesz a társadalmi életben. A zálogházat is, amelyet Pozsonyban alapít Kempelen, a bécsi mintájára, áthelyezteti Pestre.

10 Szemmellátható tehát, hogy egyik legelső s lankadatlan képviselője volt Buda és Pest talpraállításának, fővárosi rehabilitációjának. Kempelen tudományos munkásságának maradandó alkotása a Mechanismus der menschlichen Sprache c. műve, a fiziológiai hangtan alapvető monográfiája, ma is elsőrangú fonetikai eredményekkel tele. Ebben a könyvében, melyet Gombocz Zoltán egyetemi előadásaiban joggal nagyra becsült, a magyar nyelv szépségét és kifejező erejét dicséri, s összehasonlítja az indogermán nyelvekkel. Tudjuk, hogy ezen kívül festő, költő és drámaíró is volt. Valóban egy különös lángész, akit nem véletlenül neveztek „magyar Faustnak".

11 Ezúttal azonban hivatali munkásságáról szeretnék szólni, mert az egyetem átköltöztetése ezzel függ össze. A kamara szolgálatában Kempelen ugyanolyan csodálatos dolgokat mivel, mint fizikai laboratóriumában. Szilézia elvesztése óta a kamara munkájában egyre inkább érvényesülnek a merkantilizmus tervei. A Sziléziával elvesztett ipartelepeket újak építésével akarja pótolni a királynő. Ugyanakkor nagyarányú telepítést kezdeményez az udvar Magyarország déli vidékén, a töröktől legkésőbb visszafoglalt Bánságban. Kempelent akkor irányítják e két munkakörbe, amikor már baj van. Kempelen állítja le a Bánságban a nemzetiségek betelepítését, rendet teremt, megszünteti a katonai kormányzást, s javasolja a királynőnek a terület visszacsatolását Magyarország törvényes adminisztrációjához. Általában a legkényesebb s a legnagyobb tapintatot kívánó feladatokkal bízzák meg. S ezeket sikeresen megoldja. 1764-ben, a hétéves háború befejezése után, Kempelen telepíti le a kamara 210