Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Fügedi Erik: Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán = La topographie le developpement urbain a Óbuda (Vieux-Buda) médiéval 7-56

A szláv analógiával kapcsolatban még egy egykorú magyar párhuzamra is fel kell hívnunk a figyelmet és ez a nyitrai káptalan. Bnnek alapítását is I. I^ászló fejezte be, ennek a testületnek is jogában állott tüzesvas-próbákat tartani, mint ahogyan a budai káptalan is tartott ilyen próbákat.

69 A budai káptalan alapításának kérdésében összefoglalóan tehát azt kell megállapítanunk, hogy a XI. század első felében Óbudán társaskáptalan alapítására került sor. Akár Szt. István, akár Péter alapította meg az óbudai egyházat, bizonyos, hogy az alapítás hosszú folyamat volt és csak Szt. László uralkodása alatt fejeződött be. Ekkor történt meg a káptalan dotációjának megállapítása is a királyi jövedelemből kiutalt 360 pensa formájában. Topográfia szempontjából — sajnos — majdnem ugyanolyan keveset tudunk a káptalan első templomáról, mint a piacról és a révről. Csupán annyit állapíthatunk meg, hogy Nagy L,ajos király a régi és már rombadőlt templom mellett egy új fényes egyházat építtetett fel, amely még századok múlva is kihívta a külföldi utazók csodálatát.

70 Bzt a templomot az ásatások pontosan helyhez kötötték a mai Főtéren.

71 Az első templomnak közvetlenül a Nagy I,ajos által emelt templom mellett kellett állania,

72 és mivel a I^ajos utcai kutatóárok nem akadt nyomára,

73 csakis a kiásott második templomtól délre vagy nyugatra kereshetjük. Az új templomnak bármelyik oldalán is kell keresnünk az első, talán még Szt. István által megkezdett székesegyház helyét, annyi bizonyos, hogy a templom viszonylag igen közel feküdt a Duna partjához, sőt abban az esetben, ha az újabb templomtól délre feküdt, akkor szinte közvetlenül a Duna partján állott. így szorosabb kapcsolatban kellett lennie a város főütőerét alkotó óbudai rév budai kikötőjével is. A második, Nagy L,ajos által építtetett templom 1355-ben a préposti városrész déli határára került. Ettől északra feküdt — úgy látszik, a mai Laktanya utca területén — a XV. században a kanonoki házsor. Ezt a házsort valószínűleg itt is megelőzte a XI. századi közös kanonoki lakás ; ennek létezését nemcsak a szokásos hazai és külföldi analógiák alapján kell feltételeznünk, hanem azt a Képes Krónika szövege is említi, ,,coenobium" néven.

74 5. A klarissza kolostor A XIV. században a prépostság mellett még egy nagy egyházi intézmény lépett a városalakító gazdasági és társadalmi erők közé, a klarissza apácák kolostora. A kolostort Erzsébet királyné alapította 1334-ben nyert pápai engedély alapján.

75 Ügy látszik, 1346-ban fejeződött be a kolostor és a hozzá tartozó remek templom építkezése, s az apácák még abban az esztendőben megkezdték működésüket.

76 A kolostor helyét Jankovich állapította meg tanulmányában, és újkori adatok alapján a mai zsinagóga helyére tette.

77 Ennek a megállapításnak ellentmondani látszik az az 1373-i oklevél, amelyben Katus20