Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Szalatnai Rezső: Kempelen Farkas és az egyetem átköltöztetése Budára = Wolfgang v. Kempelen und die Verlegung der Universität nach Ofen 207-227

SZALATNAI REZSŐ Kempelen Farkas és az egyetem átköltöztetése Budára Magyarország tudományegyetemének átköltöztetése Nagyszom­batból Budára, a XVIÏI. század végén, egy századdal a török hadak ki­takarodása után, elsőrangú művelődéstörténeti esemény. A természetes magyar fejlődést minden eszközzel késleltető s eltorzító bécsi politikának egy lényeges ponton meg kellett hátrálnia. Ez nem ment könnyen. A je­zsuita rend eltörlése s az ausztriai egyetemek államosítása után is Bécs azt kívánta, hogy Magyarország egyetlen univerzitása maradjon csak változatlanul a Pozsony vármegyéhez tartozó megyei városban, Nagy­szombatban, amely éppúgy keze ügyében van a bécsi udvarnak, akár­csak a Pest-Budát feleslegesen még mindig helyettesítő Pozsony. A Habsburg-politika fázott a gondolattól, hogy fokozatosan visszaadja az ocsúdó ország fővárosának régi rangját, mindazzal egyetemben, ami hozzátartozik. A feltörekvő magyar művelődésnek Bécs a sivár provin­cializmust szánta. S midőn a Burgban már sugdosták, Mária Terézia mégis-mégis hajlik arra, hogy az egyetemet Budára helyezze, magyar ügyekben szokatlan buzgalommal megpróbálták a tervet elgáncsolni. Sikerült is húzni-halasztani az egyetem átköltöztetését. Végül is azonban az udvarban bennfentes magyar hazafiak leküzdötték a szívós ellenállást, s elhárítottak minden akadályt az átköltöztetés elől. Pest-Buda új egyetemével újból a magyar kulturális élet élére került. így jöhetett — néhány évre rá — Kármán József azzal a gondolattal, hogy az iskolai főváros legyen a magyar irodalmi élet központja is. A fővárosba költö­zött egyetem indította el tehát Budapestnek magyar szellemi központtá válását. Érdeklődésünk természetszerűen fordul az egyetem Budára köl­töztetése felé s azok felé, akiknek ezt köszönhetjük. Logikusnak tűnik fel, hogy a kezdeményezők tudatában voltak lépésük rendkívüli jelen­tőségének. Kik voltak ezek? Hogyan történt az átköltöztetés? Törté­neti kézikönyveink, az utóbbi háromnegyed század népszerű történeti művei is mindössze néhány szóval említik az eseményt. Szekfű Gyula például úgy tudja, hogy egyetemünk államosítására és átszervezésére, a bécsi egyetem mintájára, gróf Niczky Kristóf bírta rá az uralkodónőt. Niczky röpiratban is buzgólkodott à terv körül. S Niczky és Ürményi József ,,végzik el nagy szeretettel" — írja Szekfű — a jezsuiták barokk 207

Next

/
Oldalképek
Tartalom