Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Rózsa Miklós: A budapesti cukrászipar fejlődése = Die Entwicklung des Budapester Zuckerbäckergewerbes 167-206
15 Téri i. m. 10. 16 Neue Konditorei. 1932, 325. 17 Christoph Weigl, Geschichte des Handwerk's. 1698. Közli Allmann i. m. I. 261 — 262. L. továbbá : Allmann i. m. I. 272. 18 A magyar cukrászati szakfolyóiratok erről eltérően írnak. Eltérés van a feltaláló nevének írása és a feltalálás ideje között is. A Magyar Cukrászok Lapja 1912. évi február 25-i számában azt olvashatjuk, hogy a feltaláló Procopio Culbelli volt, s a fagylaltot 1766-ban Párizsban megnyílt cukrászdájában vezette be. A Cukrászok Lapja 1927. évi december 10-i száma szerint a feltalálót Cultelli Prokopnak hívták és Franciaországban 1660-ban találta fel a fagylaltot. Ugyanennek a szaklapnak 1935. augusztusi száma szerint Coltelli nevű. olasz találta fel a fagylaltot Párizsban, 1680-ban. A három adat megegyezik abban, hogy a feltaláló olasz volt, és hogy Franciaországban találta fel a fagylaltot. Betűbeli eltérés van nevében, a feltalálás évét pedig eltérően adják. Az 1766-os év nyilvánvalóan téves, mert hiszen a fagylaltot már ezt megelőzően Magyarországon is ismerték. 19 A svájci St. Moritztól délkeletre és az észak-olasz Tiranotól ÉszakNyugatra. 20 Svájc legnagyobb (7113,5 km 2 ) és legkeletibb kantonja, amely Ausztria és Olaszország közé ékelődik. Fővárosa Chur. Hegyes területe és hideg klímája a mezőgazdasági termelésnek nem kedvez, a völgyek zöld rétjein azonban magas színvonalú állattenyésztés folyik. 21 Graubünden és Velence kapcsolatára vonatkozólag lásd : Valentin Gittermann, Geschichte der Schweiz. 1941, és Ernst Gagliardi, Geschichte der Schweiz von den Anfängen bis zur Gegenwart. 4. kiad. II. 1000. 22 J, G. Kohl, Hundert Tage auf Reisen in Österreichischen Staaten. Dritter Theil. Reise in Ungarn. I. Abt. 1842, 154-156. 23 Idézve: Wiener i. m. I. 10. Mém. de TAcad. de Berlin. 1747. alapján. 24 Fekete Lajos, Budapest a török korban. 1944, 222. 25 Fekete i. m. 86. — L. még Salamon Ferenc, Magyarország a török hódítás korában. 196. 26 Fekete i. m. 296. 27 L. F. Marsigli, Bevanda Asiastica nyomán Bevilaqua Borsodi Béla és Mazsáry Béla, Pest-Budai kávéházak. Kávé és kávésmesterség 1535—1935. I-II. II. 1070., és Fekete i. m. 299. 28 Dános Árpád, Az iparszabadság a magyar ipari közigazgatási jogban. 1933, 197. 29 Baradlay i. m. 103, és 106., valamint Dr. Molnár Béla, 400 év a kassai gyógyszerészet múltjából. Klny. a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Közleményei 1940. augusztus 1-i, 5. számából. 1940. 11., és Kerekes György, Kassa város gazdálkodási viszonyai a XVII. sz-ban. Iparosok Olvasótára. Szerk.: Mártonffy Márton. 1912. évi 7. sz. Z0 Zsemley i. m. 211. 31 XVII. sz.-i árjegyzék kivonata Dr. Winkler Elemér, A soproni céhek története a XV—XVII. században. 1921, 20., és Dr. Kerekes György, Polgári társadalmunk a XVII. században. Schirmer János 1625—1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján. 1940, 165. 32 Báró Radvánszky Béla, Lakodalmak a XVI. és XVII. sz.-ban. Századok 1883, 225., és Báró Radvánszky Béla, Bethlen Gábor fejedelem udvartartása. 1888, és Winkler Elemér i. m. 20. 33 Ballay Károly, A magyar vendéglátóipar története. A honfoglalástól napjainkig. 1943, 300. 34 Pulszky Ferenc, Eletem és korom. I. 1884, 62. 35 Demkó Kálmán, Polgári családi élet és háztartás Lőcsén a XVI. és XVII. sz.-ban. 1882. 36 Dr. Kerekes György, Polgári társadalmunk... 165, 195 és 206. 37 Vö. Bevilaqua—-Mazsári i. m. 13. és 1 — 14. 38 Ua. I. 12-13. és II. 605.
