Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Nagy István: A választó polgárság testülete Budán a XVIII. században = Die "Genannte Bürgerschaft" Ofens im 18. Jahrhunderts 139-166
sával a városi tanács. 8 Több esztendőben a polgármester megválasztásánál nem az összpolgárság, hanem a kamarai adminisztrátor által külön erre a célra kinevezett választmány működött közre. így pl. 1691-ben 40, 1693-ban 43 tagú ilyen választmány választotta meg az összpolgárság helyett a polgármestert. 9 Ez már— bár felső rendeletre — kísérlet volt a választó polgársághoz hasonló testület létrehozására, azonban a polgárság önkormányzati jogainak figyelembevétele nélkül, mert a kamarai adminisztrátor jelölte ki a választmány tagjait, s ezt nem nevezhetjük önkormányzati ténykedésnek. A választó polgárság kialakulásának egyik előjele ebben a korban az is, hogy a tanács fontosabb városi ügyek megbeszélésére, az adó kivetésére, a városi számadások ellenőrzésére alkalomszerűen polgári választmányokat, bizottságokat állított össze az összpolgárságból. A számadásokat minden év végén egy a tanácsból és a polgárságból összeállított választmány vizsgálta meg, a végső revízió joga volt a budai kamarai adminisztrációé. 10 Az ács- és a kőműveslegények bérét 1696-ban pl. a tanács tagjaiból és a polgárokból (céhtagokból) álló választmány tárgyalta meg. 11 A városi magisztrátus ragaszkodott ezekhez az önkormányzati jogokhoz, így pl. 1703-ban panaszt emelt a budai kamarai adminisztráció ellen, mert az a városi számadások ellenőrzéséhez a tanács és a polgári választmány vizsgálata előtt akart hozzáfogni. 12 A választó polgárság testületének kifejlődésével kapcsolatban tehát Budán a kamarai igazgatás korában kb. a XIV. századi viszonyokhoz hasonló állapotokat találunk. Az önkormányzati jogok gyakorlására (amennyiben persze ezek Budán akkor megvoltak) még nem alakult ki az összpolgárságból egy állandó jellegű testület, vagyis a választó polgárság, bár a tisztújításra és a számadások ellenőrzésére összeállított alkalmi bizottságok, választmányok már az ilyen testület kialakulásának előjelei voltak. Ennek a fejlődésnek általános jellemvonása az, hogy a kamarai adminisztráció tulajdonképpen igen kevés önkormányzati jogot engedett át a város polgárságának, illetve a polgárság alkalmi választmányainak. Buda ebben az időben még nem önkormányzattal rendelkező szabad királyi város, s ilyen tekintetben középkori jogállását sem érte el. A szabad királyi városokra jellemző önkormányzati élet — nemcsak az igazgatás, hanem a bíráskodás (a kamarai adminisztráció korában ugyanis az adminisztrátor a bíráskodási ügyekben is szoros felügyeletet gyakorolt Buda felett 13 ) és a városi gazdálkodás terén is — csak a szabad királyi városi állapot visszaállításával, 1705-ben kezdődött a török uralom után újjáéledő városban. Ennek eredményeként ebben az évben létrehozták a külső tanácsot, amely ilyen minőségben 1723-ig működött a polgárság önkormányzati testületeként. 141
