Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Tóth András: Pest város lakosságának küzdelme az önkormányzatért, 1686-1705 = Kampf der Einwohnerschaft von Pest um die Selbstverwaltung, 1686-1705 103-138
bonyolult hálózata választotta el egymástól. A tanácsi csoport elsősorban a kisiparos németségre támaszkodott, míg a kameralista csoportban magyarok és szerbek is erős képviseletet nyertek. Vizsgálataink első tanulságaként megállapíthatjuk, hogy az önkormányzatért folytatott küzdelem Pesten a német iparos polgárság politikai és társadalmi megerősödésével járt. Ennek természetes következménye, a bécsi kamarai politika sikere volt a város szembefordulása a magyar szabadságharc mozgalmával, valamint a városi magyar lakosság nagy részének elköltözése a városból. Bnnek ellenére azonban azt is meg kell állapítanunk, hogy a szabadságharc kitörése előtt a kameralista ellenzék nem állt a haladás oldalán, mivel akkor, a privilégium elnyerése előtt a haladást reálisan a tanácsi párt képviselte, mely következetesen harcolt a nyers elnyomást legjobban képviselő kamarai igazgatóság ellen, az önkormányzati jogok érdekében. A két városi érdekcsoport (mivel végső fokon a tanács és a polgárság azonos cél — az önkormányzat — felé haladt!) magja kezdettől fogva adott volt : a kamarai igazgatóság hívei és ellenfelei alkották azokat. A kamarai igazgatóság és az udvari kamara elvi ellentéte erősödésének ütemében fejlődtek a két városi érdekcsoport ellentétei is, — s ami természetes, megnyilvánultak egyúttal személyi vonalon is. így született meg a kamara és az önkormányzati párt, valamint másik oldalon a kamarai igazgatóság és a kameralista ellenzék együttműködése. Bzt vizsgálataink második eredményeként könyvelhetjük el. Választ kell még azonban adnunk egy harmadik — értekezésünk elején felvetett — kérdésre is ; arra ti. hogy Pest fejlődése első évtizedeiben melyek voltak azok a gazdasági-társadalmi-politikai elemek, melyek a későbbi évtizedek Budánál lényegesen erőteljesebb fejlődésének alapjait megvetették. — A két város pénzügyi terhei viszonylag körülbelül azonosak voltak. 69 Pest kedvező gazdaságföldrajzi helyzete természetesen csupán az alapját adta meg az erőteljesebb fejlődésnek. 70 A tábori hajóhivatalnak már 1686-ban Pestre való helyezése az első évektől kezdve előmozdította a dunai forgalom kibontakozását. Bhhez járultak hozzá az 1688-ban engedélyezett hetivásárok, majd az 1690-i, ill. 1694-i országos vásárprivilégiumok. Mindezek megadták az egészséges gazdasági fejlődés alapjait. Mint ismeretes, Buda egész 1694-ig élén jár az önkormányzatért vívott küzdelemnek. 1694-ben, amikor a Bösinger-ügy f elborítj a a város békéjét, Pest már szervesen együttműködik a testvérvárossal, sőt néhol erélyesebb hangot is használ. 1694 után Budán csendesebbé válik a politikai küzdelem, Pesten viszont kiélesednek a harcok. A küzdelem itt ekkor már nem csupán a város és a kamarai igazgatóság között folyik : belső társadalmi harc indul meg, melynek egyik jelentős tényezője a város vegyes nemzetiségi összetétele. Egy ilyen jellegű társadalmi küzdelemnek Budán ebben az időben nincs meg a lehetősége a város homogénabb társadalmi összetétele következtében. A Rákóczi-szabadságharc megindulásának idején Pesten is a német érdekeket képviselő tanácsi-polgári vonal vette kézbe a vezetést a szaba9* 131
