Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Tóth András: Pest város lakosságának küzdelme az önkormányzatért, 1686-1705 = Kampf der Einwohnerschaft von Pest um die Selbstverwaltung, 1686-1705 103-138
marost jelölte bírákul, akit az év elején parancsszóra szenátorrá választatott meg. Ez a jelölés súlyos.bonyodalmakhoz vezetett. A kameralista tábor tehetősebb, illetve nemesi előjogokkal rendelkező tagjai körében ez az intézkedés ellenérzést váltott ki, mivel úgy vélték, hogy a kamarai igazgatóság e lépése következtében a város műveletlenebb, kisiparos-paraszti elemei veszik át az irányítást. A kameralista csoport tekintélyes része így ellenzékbe vonult a kamarai igazgatósággal szemben'; ez az ellenzéki csoport (melynek sorában a városban élő nemesek, a gazdagabb szerb polgárok is helyet foglaltak) a megyeházán gyűlt össze tiltakozó gyűlésre. A tanácsi csoport szintén aggodalmaskodott háttérbeszorulása miatt ; szövetséges után nézett s azt — igen jó taktikus választással — a kamarában találta meg. A tanácsi pártnak a kamara irányába való eltolódása egyúttal a városi német elem megerősödését is jelentette : Probergerék maguk mögött érezve a kamarát, tüntetésszerűen léptek fel a megyeházán gyűlésező frakció ellen. A választást a zavaros helyzet ellenére is megtartották ; azon Pollermann nagy többséget szerzett. A „kameralista" frakció erre külön gyűlést tartott s azon Kohlbachert ellenbíróvá választották meg. így a városnak egyszerre három bírája is volt : a lelépő, de a zavarok miatt tovább működő Herold, Pollermann és Kohlbacher. A tanácsi párt a vezetésből kiszorult, ami jó magyarázatát adja Proberger kamarai orientációjának. 47 Ha ehhez még hozzáfűzzük azt is, hogy a Kohlbacher vezette ellenzék részéről több magyar, német és szerb polgár támadást intézett ellene a serfőzés miatt, állásfoglalása teljesen érthetővé válik. A serfőzdével kapcsolatos javaslat szerzőinek különben komoly anyagi erővel kellett rendelkezniük, mivel évi 3000 forint bért, valamint a serfőzde igazgatását ajánlották fel a tanácsnak, ha megszünteti Proberger monopóliumát és a serfőzdét városi kezelésbe veszi. A tanácsi párt ügyesen védte meg vezetőjének anyagi érdekeltségét : elvben helyeselte az elképzelést, de kétségét fejezte ki az iránt, hogy a kamarai szervek beleegyeznek-e, hogy a város, ill. polgársága vegye át egy ilyen jellegű létesítmény igazgatását. 48 Kohlbacherék különben nem korlátozták tevékenységüket gazdasági területre : a kamarához intézett részletes felterjesztésben mutattak rá a kamarai igazgatóság jelöléséből eredő nehézségekre s általában a városi igazgatás hibáira. Ez a felterjesztés, valamint a három csoport között lezajló erőszakos jelenetek a város békéjének teljes felforgatásához vezettek. A kamarának még a vizsgálat lefolytatása előtt rendet kellett teremtenie. A pesti helyzet tisztázását a szlavóniai kamarai bizottság elnökére, Caraffa di Stigliano grófra bízta. A bírói tiszt kérdésében erélyes intézkedések következtek : a Caraffa-bizottság Probergert és Heroldot elmozdította és I^ehner Mihályt, a nemrég kinevezett szenátort emelte a bírói székbe. Ezután került sor a város belső békéjének helyreállítására, ami természetesen nem ment simán. A bizottság határozottan a német érdekek védelmére kelt, a magyarokkal együttműködő Kohlbacher-féle csoportot háttérbe akarta szorí120
