Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Tóth András: Pest város lakosságának küzdelme az önkormányzatért, 1686-1705 = Kampf der Einwohnerschaft von Pest um die Selbstverwaltung, 1686-1705 103-138
azért, mert a város első jövedelmeit jelentő bírságpénzek elszámolásával Werlein nem volt megelégedve. 13 Ha azonban az 1688. év tavaszán lezajlott városi események dátumait egybevetjük, talán többet is mondhatunk. Pettschmann elmozdítása április 11-én történt. A pesti tanácsülési jegyzőkönyv első bejegyzései viszont arra utalnak, hogy márciusban a polgárság öntevékenyen új igazgatási szervet hozott létre, a tanácsot, mégpedig választás útján s ugyanekkor a polgárság érdekképviseletére szószólót 1 ' 1 is választott Sax Simon kötelesmester személyében. Biztos, hogy Werlein nem nézte jó szemmel a polgárság önállósági törekvéseit, s mint korábban a katonasággal, most a polgársággal szemben óhajtotta biztosítani a kamarai igazgatóság érdekeit. Feltehető, hogy a bírságelszámolással kapcsolatos kifogás csupán ürügy volt a polgárság részéről jelentkező korai önkormányzati törekvések letörésére. A kamarai igazgatóság pár nappal később Knipper János Bálint császári zászlóst bízta meg a bírói teendők ellátásával. Hamarosan követte ezt az intézkedést a felettes szervek által támogatott első pesti igazgatási testület, a városi tanács kinevezése. A bíró (a már említett Knipper „teutscher Nation") mellett a tanács összetétele jelezte, hogy a városban a magyar elem számszerűen is milyen tekintélyes volt. A hat tanácsnok (Raths Beysitzer) közül három magyar (Dalmady Sándor helyettes bíró, jogtudása következtében ügyészi jogkörrel is, Lendvay György és Tóth Mátyás) és három német (Proberger Jakab serfőző, kamarás, Kayser János Arnold jegyző és alkamarás Senigen János Mihály). Abban a június 20-i kamarai igazgatósági rendeletben, mely a magyarul is tudó Hassel és Karpfenstein tanácsosok kinevezésével a két magyar tanácsos német nyelvtudási hiányát akarta a kamarai igazgatás áthidalni, véleményünk szerint politicumot kell látni : Werlein nem tarthatta ajánlatosnak, hogy a kinevezett tanácsban a német szótöbbséget egyedül a bírói szavazat biztosítsa. A tanács kinevezésével még mindig nem szűnt meg a városi igazgatás személyi bizonytalansága. Knipper csak rövid ideig látta el a bírói teendőket, mert elvezényelték ; helyettese, Dalmady Sándor hamarosan elhunyt. A jelek szerint utánuk a június 20-án utólag tanácsossá kinevezett Karpfenstein János Kristóf foglalta el 1688 vége felé a bírói széket. 15 A kamarai igazgatóság azonban meg akarta szüntetni a sok személyi változást, s a tanácsi szervezet létrehozása után alkalmas és állandó bíró kinevezésével akarta talpra állítani a város igazgatását. Ezért 1689. február 5-én bíróvá nevezte ki — a tanácsülési jegyzőkönyv szerint ,, auf gnädigem Befehl und per decredo" — blumenfelsi Herold Henrik Siegfridet, az 1688-ban alapított, ma is működő első pesti gyógyszertár tulajdonosát. Ezzel a kamarai igazgatóság kettős célt ért el: egyrészt megfelelő vezető kezébe tette le a város ügyeit, másrészt pedig a tanács és a bíró kinevezésével leszerelte a polgárság korán jelentkező önkormányzati törekvéseit. 16 A város igazgatásának első három évével kapcsolatban eddig mondottak alapján máris feltárulnak azok az ellentétek, melyek a város 107
