Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Berlász Jenő: A Ganz-gyár első félszázada, 1845-1895 = Die ersten fünfzig Jahre der Ganz-Werke, 1845-1895 349-458
Amilyen lenyűgöző Ganz három gyárának a fentebbiekben figyelemmel kísért üzemi fejlődése, éppoly nagyszerű a vállalat nyolcvanas évekbeli üzleti tevékenysége is. Azok a tényezők, amelyek a termelés menetét meghatározták, többé-kevésbé irányítók voltak a kereskedelmi tevékenységben is. A közgazdasági élet fellendüléseihez, illetve válságaihoz, a világipari verseny fokozódásához vagy gyengüléséhez, az állam gazdaságpolitikai könnyítéseihez vagy terheléseihez s a különleges helyi viszonyok változásaihoz való okszerű alkalmazkodás ebben az évtizedben is nehéz feladatot rótt a vállalatvezetésre. Az évtized első felében a piaclehetőségek általában kedvezőek voltak. Az uralkodó pénzbőség, a fellendülő építkezés és vasútépítés, a közgazdasági helyzet javulásával kapcsolatban, élénkítőleg hatott a legtöbb iparágra s erőteljes foglalkoztatottságot biztosított. 1886 után azonban kedvezőtlenebbül alakultak a körülmények. Ezek közül — az 1886. évi válságon kívül — elsősorban a gépipari •árszínvonal aránytalan alacsonysága hatott nyomasztólag. Ugyanakkor ti., amikor a Monarchia erősen koncentrált vasművei az 1886-ban kötött osztrák—magyar vaskartell révén mintegy 20—30%-kal felemelték a vasárakat, a szabad versenyben álló gépgyárak nem tudták gyártmányaik árát a nyersanyag árának arányában emelni. A vasárak felszökése a Ganzot annál kellemetlenebbül érintette, mivel nem sokkal e fordulat l>ekövetkezése előtt, 1880-ban adta bérbe csekély rentabilitásúnak talált saját felső-mecenzéfi vasmüveit. így aztán a különleges vasfajtákon kívül, amelyeket a gyár az osztrák alpesi vidékekről, illetve Angliából hozatott, a közönséges hazai vasat is magas áron volt kénytelen vásáTolni. Hasonló kedvezőtlen körülményt jelentett a szomszédos keleti és délkeleti országok piacainak nehéz kihasználhatósága. Errefelé ti. oly magasak voltak a szállítási és vámtételek, hogy a jelentékenyebb gépkivitel lehetősége eleve ki volt zárva. Románia, Szerbia és a többi balkáni országok gépszükségleteit javarészben angol, francia és belga gyárak elégítették ki. Tengeri úton szállított cikkeiket Odesszáig, Istambulig vagy Athénig alig negyedrésze terhelte azoknak a költségeknek, amelyeket a magyar gyártmányoknak dunai vagy vasúti szállítás mellett viselniök kellett. Jellemző a Ganz üzleti erejére, hogy e komoly nehézségek ellenére is fenntartotta, sőt fokozta korábbi kiviteli kapcsolatait. Ha a nemzetközi versenynek alávetett cikkekkel nem is boldogulhatott, különleges gyártmányaiból az évtized folyamán mind nagyobb tételeket tudott a Monarchián kívül — részben a Balkánon — elhelyezni. Szabadalmazott gyártmányai közül a kéregöntésű vasúti kerekek és keresztezések iránt Néemet-, Spanyol-, Oroszországban, Svájcban és Romániában továbbra is állandó, élénk kereslet nyilvánult meg. A hengerszékek, miután az 1882-ben felállított s Eichleiter F. vezetése alatt álló milánói ügynökség Itáliát is bekapcsolta a vásárlókörbe, ugyancsak kelendők voltak Európa «összes országaiban, sőt lassanként a tengeren túl is ismeretessé váltak. 413 • •• • : :'.'-.•• .+•..-•.•*•.:.:': y-.-^j,-. ••<'•-:. .:•••' •..:,;.<••':•• \. •< •'•;.,•;,
