Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár és a magyar tudományos élet, 1849-1876 = La Bibliotheque universitaire et la vie scientifique en Hongrie, de 1849 a 1876 459-493

• 1866-ban azonban a helytartótanács rájött, hogy a Kilián-cég a szerződött 10% engedményt nem adja meg. Erre elrendelte, hogy Kilián visszamenőleg térítse meg az így jogtalanul nyert összeget s a könyvtár írjon ki versenypályázatot az engedmény %-ára. A pályázat eldőlte után a könyvtárnak csak annál a kereskedőnél szabad vásárolni, aki a legnagyobb engedményt nyújtja. A pályázat során a Ráth Mór cég 12,5%-os engedményt ajánlott, mire — akkor már — a magyar minisztérium utasította a könyvtárat a fenti utasítás alkalmazására. Hiába hivatkozott Toldy arra a mellőzésre, mely így a könyvtárat régóta és megbízhatóan kiszolgáló cégeket (Bggenberger, Hartleben, Lauffer, Pfeiffer, Grill, Kilián, Lampel) éri, a minisztérium csupán azt az engedményt tette, hogy amit Ráth nem tud beszerezni, azt más cégeknél is szabad megvásárolni.

44 Feltűnő liberalizmust tanúsított viszont 1852-ben a helytartóság, amikor az abszolutizmus szempontjából politikailag erősen kifogásolható lipcsei könyvkereskedőkkel való közvetlen kapcsolatot engedélyezte azzal a megokolással, hogy a bécsi közvetítő kereskedelem közbeiktatása kb. 22%-os áremelkedést jelent.

45 Ami a tisztán technikai naplózás munkáját illeti, ez a könyvtárnak ekkor nem volt erős oldala. Az 1858., 1862. és 1865. évi vizsgálatok ezen a területen egyformán találtak kifogást.

46 Itt emlékezünk meg a könyvtár akkor is igen értékes kézirattáréinak helyzetéről is. A kézirattár állománya 1859-ben 1576 kötet (portefeuille, csomó) volt ; a legrégibb oklevél a XIV., a legrégibb görög kódex a IX—

X. század fordulójáról, latin kódex a XIV., magyar a XVI. század elejéről, cirill a XVII. századból származott. A legrégibb ősnyomtatvány egy 1470. évi Cicero volt.

47 1871-ben a püspöki kar a római Corvinakötetekről készített fényképsorozatot juttatta el a könyvtárba,

48 majd 1874-ben, az építkezés során a zárdaépületből kiemelt római és Mátyáskorbeli kőemlékekért az 1473-i Hess-féle Chronica és Bornemisza Péter prédikációinak I—

III. kötetét kapta meg a könyvtár cserébe a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárától.

49 b) A közönség szolgálata Toldy Ferenc modern könyvtáros volt : a könyvtár igazi célját az olvasóközönség minél teljesebb szolgálatában, az olvasóközönség körének minél nagyobb mérvű kiterjesztésében látta. A közönség és a könyvtár kapcsolatában azonban nem lélektelen statisztikai öncélt látott, hanem lehetőséget az aktív nevelő és adott körülmények között politikai munkára. 1848. szeptember 18-án, az elnyomás első heteiben, amikor saját és könyvtára jövendője sem állhatott még tisztán szeme előtt, így írt erről a kérdésről Bitnitz Lajoshoz : „Van idő, mikor az élt jól, ki jól rejtezett. A nemzet többféle térről leszorítva az irodalom mezején fogja életét táplálni. Az írók és olvasók találkozása (kiemelés tőlem T. A.) azon melegebb, gyakoribb leszen ; a hatás mélyebb, valamint 470