Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Lenkei Andorné: A Budapesti Történeti Múzeum kialakulása = Die Entstehung des Historischen Museums von Budapest 495-519
,, 1879-ben az Országos Régészeti Társulat megkezdé működését és elhatároztatott, hogy az ásatásokat elvégre foganatba veszik.... június 2-án előzetes terepvizsgálat alapján a küldöttség teljesítette a harmincegyéves óhajtást s megásatta a Fehéregyházának vélt templom alapját. (A Viktória-telepen.) Jelen voltak Thaly Kálmán, Luppa Péter országgyűlési képviselő, Torma Károly, Hampel Károly egyetemi tanárok, Zsigmondy Gusztáv mérnök s e sorok írója (Thallóczy L.). Az ásatás két napon át... folyt Az eredmény Brdy szerint : Byzánti stílű templom, mely a Szent István korabeli kápolnákkal teljesen megegyez. Henszlmann szerint 1180—1220 közt épülhetett." 17 1882-ben Gömöri Havas kezd a kérdéssel foglalkozni a Tanács 1882. február 8/9 sz. határozata alapján. A Régészeti Bizottmány utasítja, hogy ,,a honalapító sírját, illetve Fehéregyháza romjait igyekezzék feltalálni". Salamon Ferenc „A Nemzet" 1882. október 4-i számában megjelent, ,,Kell-e még keresni Árpád sírját ?" című tárcában azt mondja, hogy Árpád sírjának keresése fölösleges, de Fehéregyháza, a székesegyház és a királynői vár megkeresése fontos volna. Folyik a vita, vajon Árpád pogány sírja fölé épülhetett-e keresztény templom, vajon összefüggésbe hozható-e az Alba Ecclesia a honalapító sírjával. Gömöri Havas nyolc éven keresztül küzd a feladattal, amelyhez, mint mondja 18 ,,nem hanyatt homlok, hanem érett megfontolással" fogott, és amelyről kezdetben nem gondolja, hogy végül kellemetlenné és hálátlanná fog számára válni. A kérdéssel most is sokan foglalkoznak : Tholt Titusz budai ügyvéd szerint Fehéregyháza a Radl-malom alatti helyen állt. A napilapokban megjelent közlemények szerzői — többnyire névtelenül — a Radl-malom és a Viktória-telep mellett foglaltak állást. Ezeket az állításokat Gömöri Havas az Arch. Ért.-ben cáfolta meg. 1883-ban Wekerle László is belekapcsolódott a kérdésbe. 190 oldalas, „Alba Maria, mint Árpád sírja" c. füzetében Gömöri Havas „Fehéregyháza és Árpád sírja" c. dolgozatához kapcsolódik, de eltér ennek felfogásától: az 1869-ben Rómer és Henszlmann által a Viktória téglagyár területén talált templomalapokat és a bennük talált nyolc csontvázat „Árpád sírja kimutatván az óbudai Viktória téglagyár telkén megtalált Fehéregyház szentélyében" című újabb, 1886-ban megjelent füzetében írja le. Evvel szemben Henszlmann, akit Gömöri Havas bekapcsolt a munkába, 1886-ban „Ásatások a Viktória téglagyár telkén Óbudán" című értekezésében leszögezi, hogy egy csúcsíves templom alapzatának földalatti maradványait és római sírokat talált. Határozottan kijelenti, hogy itt legkisebb nyoma sincs a Szent István korában épített Fehéregyházának. Nyolcévi kutatásainak eredményeként Gömöri Havas azt állapítja meg, hogy „Fehéregyháza az óbudai téglagyár előtti útszakasz alján állhatott, hogy Fehéregyháza már századokkal ezelőtt eltűnt a föld színéről, a honalapító hamvai pedig összevegyülvén a föld porával 502
