Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Kubinyi András: Olga ?aszczyńska: Rachunki budowy zamku krakowskiego 1935 (Kraków 1955) + Olga ?aszczyńska: Rachunki generalne Seweryna Bonera 1545 (Kraków 1955) (Zród?a do dziejów Wawelu I-II.) 562-566
Az ismertetendő két kötet közül az első az 1535. évi építési, míg a második az Í545. évi udvartartási számadás. A kötetek élén rövid bevezetés található, majd a számadások szövege következik, amelyeket igen részletes és alapos jegyzetek kísérnek. Széleskörű irodalom felhasználásával készültek ezek a jegyzetek. Szinte minden, a számadásokban előforduló személy életrajzi adatait megismerhetjük belőlük. A szövegről részletes mutatók készültek. Néhány képtábla is kiegészíti a köteteket. Ezek az eredeti kötetek kötéseit, vízjeleiket és néhány lapot ábrázolnak. A kiadványok tekintettel vannak az egykori lapszámozásra is : ezeket szögletes zárójelben a szöveg mellett balra mindig feltüntetik. Maguk a számadások eltérnek a korabeli — helyesebben néhány évtizeddel korábbi — magyar királyi számadásoktól. Ez utóbbiak ugyanis a különféle jellegű kiadásokat időrendben együtt, mintegy kiadási naplóként tüntetik fel (pl. az Ernuszt-féle számadásban eg3 7 2sített különféle számadások), míg a lengyel számadásokban a bevételek és kiadások tárgyi csoportokból álló fejezetekben vannak összeállítva. A csoportokon belül időrend van. Ha egy csoportban nem volt kiadás, azért üres lapot hagytak számára. Pl. az 1545. évi számadásban a diplomáciai kiadások rovatai üresen maradtak. (II. 36.) Az udvartartási számadás végén összesítést találunk az egyes tárgyi csoportok kiadásainak végösszegéről és az egész számadás eredményéről. Az építési számadás végén semmiféle összesítés nincs. Sajnálatos, hogy Laszczynska, aki egyébként nagyon gondosan járt el, nem készített tartalomjegyzéket ezekről a tárgyi fejezetekről, pedig ez nagy segítséget nyújthatna a kutatóknak. Mindkét számadás garasban és dénárban számol. (18 dénár: 1 garas.) Azonban 1535-ben márkára, 1545-ben (számítási) forintra számítják át. 48 garas = 1 márka, illetőleg 30 garas = 1 forint. Más pénznemben történt fizetések át vannak erre a rendszerre számítva, kivételt egyedül a magyar aranyforint képez 1545-ben. Ezt ugyanis nem számítják át lengyel pénzre, és a magyar forintban történt kifizetéseket külön számolják el. Ebben az évben Boner bevétele 30 garasos számítási forintban 7579 Ft 9 gr 13 dén., míg magyar aranyban 12 614 Ft. (A kiadásoknál viszont csak 966 magyar aranyforintot ad ki.) (II. 118.) Az 1535. évi építési számadást Boner viceprokurátora, Melchior Czyrzowski vezette a főnökétől a krakkói vár építési költségeire neki utalványozott összegekről. Czyrzowski 1525—1542 közt volt krakkói viceprokurátor. (I. 1. 2. j.) A számadás a királyi vár építési kiadásaival kezdődik. Sorra veszi a különböző mesteremberek részére történt kifizetéseket, Megismerjük a mesterember nevét, a vele dolgozó segédek számát és azt, hogy hány napra és milyen bért kaptak. Többnyire hetenkint fizettek. Szerepelnek (külön fejezetekben) kőművesek, ácsok, kovácsok, asztalosok, festők, üvegesek, kádárok. Az építőanyagok mennyiségét, árát és szállítási költségeit is feltünteti a számadás. Külön rovatokat találunk a tégla (külön36* 563
