Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Kubinyi András: Jahrbuch des Vereines für Geschichte der Stadt Wien. (Bd. 5-11. 1947-1954) 566-571

ismert festőkkel festették le. Ezeket a képeket ismerteti Preysing. Anton Macku, Bürgerliche Baukunst des Vormärz c. tanulmánya (8. 1949/50. 39—53.) a bécsi Krongasse építéstörténetét tárgyalja. 1825-től parcellázták a „Magyar Koronához" címzett kocsma telkét. Itt épült a Krongasse. A cikk ismerteti az utcát, a házakat, lakásokat és a házak homlokzatát. Hét kép, köztük eredeti építési tervrajz, illusztrálja a tanulmányt. Richard Kurt Donin, Zwei Fassadenentwurf des Dombaumeisters Friedrich von Schmidt für die Kirche SS. Maria e Donato in Murano c. cikke (10. 1952/53. 240—250.) a muranói püspöki székesegyház restaurálási terveivel foglalkozik a XIX. század közepéről. Kultúrtörténet. Színháztörténeti vonatkozású Gustav Gugitz tanulmánya, Die Familie Hilverding und ihre theatralische Sendung (11. 1954. 71—103.). A Hilverding-család a marionett-színház terén működött a XVII. század végétől. Max Kratochwill, az ismert zeneszerző Gluck életéhez nyújt adatokat. (Christoph Willibald Glucks Heiratskontrakt, 10. 1952/53. 234—39.) A jozefinizmus korára jellemző Kurt Strasser cikke, Die „Predigerkritikon" (11. 1954. 104—11.). 1782-től a bécsi felvilágosodott körök egy hetilapot adtak ki, a továbbiakban változó címmel, amelyben a héten elhangzott egyházi prédikációkkal foglalkoztak. Julius Marx két konkrét eset kapcsán foglalkozik Metternichnek a cenzúrába való beavatkozásával. („Dolliners Manuskript. Kin Beitrag zur Geschichte der Zensur im Vormärz." [7. 1948. 42—51.] és Metternich als Zensor [11.1954.112—133].). Riki Raab Ziehrer zeneszerző és művészbarátai leveleiből közöl le néhányat. (Künstler-Briefwechsel 8. 1949/50. 105—109.) Különálló jellege van Gustav Gugitz két tanulmányának. Az egyik : Der Zeiselwagen (7. 1948. 78—91.) egy bécsi távolsági fuvareszközzel ismertet meg, míg a Die Sesselträger in Alt-Wien (8. 1949/50. 94—104.) a szállítómunkások egy fajtájáról szól. Jellegzetessége mindkét cikknek, hogy a levéltári forrásadatok mellett igen részletesen foglalkozik az anekdotákkal, egykorú versekkel. így azután a cikkek bizonyos fokig kuriózum-közlő jellegűek. Utoljára említjük Heinz Zatschek, Zur Ausgabe der Urkunden des» Wiener Bürgerspitals (5/6. 1947. 124—148.) c. cikkét, amelyben középkori oklevelek kiadásának szempontjairól ír. A rendelkezésünkre álló terjedelem nem engedi meg, hogy az egyes cikkekkel kritikailag is foglalkozzunk. Célunk csak az volt, hogy ismertessük és felhívjuk a figyelmet a szomszéd állam fővárosa kutatására. Összefoglalóan meg kell állapítanunk, hogy a cikkek legnagyobb része igen alapos, forrásokkal jól alátámasztott tanulmány. Kubinyi András: 571