Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében = Der Haushalt und die Schulden der Stadt Buda in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts 51-131
lésekre kiadott alkalmi összegek, majd utak és kutak javítására, dobosokra (a szüret kihirdetésére), szüreti cédulák kiosztására s egyéb hasonló dolgokra kifizetett díjak voltak. Ezek az összegek 1724 után évente kb. másfélezer forintot tettek ki. 112 A városi alkalmazottak jövedelmeit növelték a napidíjak és az útiköltségek, amelyek néhány évben több ezer forinttal is megterhelték a városi pénztárt. Itt számolták el a város országgyűlési követeinek a kiküldetési költségeit is. A napidíjak és útiköltségek pl. 1714-ben 3141, 1718-ban 3357, 1722-ben 1753, 1726-ban 1623 Ft-ra is felmentek. A városi követekre pl. 1712-ben 3832 Ft-ot költöttek. Hasonlóan tekintélyes összegeket emésztettek fel a különféle ajándékok, discretiók, jutalmak, amelyeket a város patrónusainak (főbb állami tisztviselők, katonatisztek), de maguknak a városi alkalmazottaknak is juttatott. A honoráriumok, discretiók évente több száz forintot nyeltek el, de néha az ezret is túlhaladták, mint pl. 1724-ben (1021 Ft) és 1727-ben (1204 Ft). Készpénzen kívül főleg bort, de egyebet is adtak ajándékul. A városi igazgatással kapcsolatos kisebb kiadásokat jelentettek a kémény vizsgálóknak fizetett díjak (1713-ban pl. 24, 1717-ben 12 Ft), az évente postaköltségekre, irodaszerekre költött néhány száz forint, a rabok eltartására fordított 50 forintot is alig meghaladó összegek. Ez utóbbiak tehát a városi kasszát nem terhelték meg túlságosan. A kiadások következő csoportját alkották az állami és közterhek. A legfontosabbról ezek közül, a porcióról, a bevételeknél már megemlékeztünk, s ott jeleztük, hogy a porció tulajdonképp csak a városi kasszán átfutó összeg volt, nem a város jövedelmeiből, hanem a lakosság adójából tevődött össze. A városi gazdálkodásra nehezedő közterheket itt csak röviden érintjük, mert az ezekkel kapcsolatos, a városi gazdálkodást és a város fejlődését különösen érintő problémákra külön fejezetben térünk ki. A porción kívül a várost súlyosan érintő teher volt ebben a korszakban az ún. országgyűlési taksa (diaetalis taxa), melyet néha ugyan városi adó alakjában a lakosságra is kivetettek, de általában nem erre a célra befolyt adóból, hanem a város jövedelmeiből fizették ki. Az országgyűlési taksát a szabad királyi városoknak minden országgyűlés alkalmával fizetniök kellett, mégpedig az országgyűlés, illetve az ott tartózkodó királyi udvartartás költségeire Ezt a hozzájárulást a városoknak mint királyi jószágoknak, régi szokás és törvény szerint kellett leroniok. 113 Már itt meg kell jegyeznünk, hogy a diaetalis taxa címén kiadott összegeket a főkamarási számadáskönyvek nem számolták el psntosan, a kifizetett összegeknél sokkal kevesebb szerepel itt, úgyhogy a valódi összeget más iratokból kellett megállapítani. A közterhek közül igen súlyosak voltak a katonaság számára adott szolgáltatások, mégpedig a katenai szállások javításának, szálláspénzek fizetésének, kaszárnyák javításának, továbbá a garnizon részére a vízhordásnak, s főleg a svábhegyi és a dunai vízmű építésének költségei. ! : ; , 84
