Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében = Der Haushalt und die Schulden der Stadt Buda in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts 51-131

2506, 1720-ban 2751 és 1728-ban 2441 Ft-ot számolt el a pénztár (főkamarási hivatal).

110 Van a városi számadáskönyveknek mindezeken kívül még egy, talán a porció kivételével a legnagyobb összegeket felmutató „bevételi tétele", mely a város által felvett kölcsöntőkéket tünteti Eel. Tanulságos bizonyítéka annak, hogy a városi tanács a városi gazdálkodás vitelénél ilyen „bevételek" igénybevételével is élt. A felvett kölcsönök jelentőségéről, a városi gazdálkodásban vitt szerepéről azonban másutt, külön fejezetben emlékezünk meg. A kölcsönöket tulajdonképp nem is lehet városi bevételeknek, jövedelmeknek minősíteni. Buda városa bevételi forrásainak, jövedelmeinek eme áttekintéséből megállapítható, hogy a városi gazdálkodás a szatmári béke után valóban lassú fejlődésnek indult. A bevételi források száma megnövekedett, az egyes jövedelmi ágak hozadéka általában évről-évre nagyobb lett. A szatmári béke után a termelőerők lassú fejlődésének megindulása tehát a városi gazdálkodás fejlődésén is lemérhető. A város bevételei 1711 Ucán kétségtelenül ezt bizonyítják. A városi pénztár összbevétele 1712-től kezdve, leszámítva a felvett kölcsönöket és az előző évi pénztári maradványt, évenkint forintokban a következőképp alakult : 1712 23 743 1719 42 221 1726 21451 1713 22384 1720 33 550 1727 19 568 1714 24699 1721 28 945 1728 21289 1715 27 602 1722 31880 1729 18328 1716 27 222 1723 29 908 1730 20037 1717 34516 1724 24493 1731 24 728 1718 32 182 1725 27 090 1732 25 776 Az évi bevételek általában magasan felülmúlják a Rákóczi-szabadságharc alatti bevételeket. Ezek évenkint kb. 1720-ig emelkedést mutatnak. Az 1725 utáni aránylag kisebb összegek nem a tényleges bevételek csökkenését mutatják, hanem azt, hogy a porció ekkor már nem igen szerepelt a városi bevételeket feltüntető főkamarási számadáskönyvekben. Az 1719. évi 42 221 Ft-ot kitevő összbevételből pl. 20 601 Ft volt a porció, és a háziadó, amely csak részben (a városi adó összege révén) volt a városé. Az 1728. évi 21 289 Ft-nyi bevételből a porció (tulajdonképp hátralék) csak 138 Ft. Persze a porció a kiadási tételekben sem szerepelt, s így 1725 után aránylag azok is csökkentek. A városi gazdálkodás fejlődése természetesen csupán a városi bevételek alapján le nem mérhető. Egyelőre azonban annyit meg lehet állapítani, hogy a bevételek aránylag biztos és szilárd emelkedése csak azon jövedelmi ágaknál volt tapasztalható, amelyek a város növekedésével, a lakosság szaporodásával voltak kapcsolatosak, így pl az adóknál és vámoknál. Az egyéb városi gazdasági ágaknál (mezőgazdaság, a haszonvételek gyümölcsöztetése) a nagyobb bevételeket csak pénzáldozatok, beruházások révén lehetett elérni. A városi kölcsönök, amelyeket e 82