Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Kubinyi András: Olga ?aszczyńska: Rachunki budowy zamku krakowskiego 1935 (Kraków 1955) + Olga ?aszczyńska: Rachunki generalne Seweryna Bonera 1545 (Kraków 1955) (Zród?a do dziejów Wawelu I-II.) 562-566

Ezek után a konyha (zömében fűszer), borospince, istálló kiadásai következnek. Érdekes, hogy a királyi udvar a zabot, szénát és szalmát vásárolta, pedig feltehetően a királyi birtokokról is hozzájuthattak. Elég komoly összeget adtak ki ezekre : 3859 Ft 2 gr 15 dénárt (II. 89.) számítási pénzben, amikor az összkiadás 31 587 Ft 16 gr 13 dén. és 966 magyar aranyforint ! (II. 118.) És ebben az összegben nem szerepel a királyi utazások alkalmával vásárolt abrak! Hosszú rész foglalkozik a királyi udvartartás vidéki utazásainak költségeivel. Úgy látszik, hogy a legapróbb részletekig (pl. zsemlye) mindent vásároltak (élelmiszer, abrak, bor). Itt csak az uralkodó, neje és leányai közös utazásai szerepelnek, fiáét — miként láttuk — külön tüntették fel. Ezek után találkozunk a krakkói vár építésére a viceprokurátornak utalványozott összegekkel. A viceprokurátor ezek felhasználásáról külön számadást vezetett : ilyen számadás az előbb ismertetett 1535. évi. 1545-ben többet kapott a viceprokurátor, mint akkor. Most ugyanis 4076 számítási forintot, garasra átszámítva 122 280 garast, míg akkor 2260 márkát, azaz 108 480 garast kapott. Volt olyan építési kiadás is, amelyet Boner közvetlenül fizetett ki. A fentihez képest csak jelentéktelen összeg : 216 Ft 15 gr. Ólmot vettek rajta a Fuggerek ügynökeitől (II. 99.), de a nagyobb tételt a királyné fürdőszobájának költsége képezte. A katonai kiadásokat ágyúk és egyéb hadiszerek készítése, tűzmesterek fizetése jelenti. Igen érdekes egy tűzmesteri szerződés, ami bekerült a számadásba. Michael Sedorfot felfogadta a király tűzmesternek, azzal, hogy Kamieniec városban kell szolgálnia. Mindenben engedelmeskednie kell a város elöljáróságának. Köteles puskaport, salétromot is gyártani. A király minden évre fizet neki 50 számítási forintot és hét öl lundeni posztót, míg a kamienieci polgároktól szabad lakást kap. Ha tábori szolgálatra kell vonulnia, akkor kiadásait úgy térítik meg, mint a király többi tűzmesteréét. (II. 104.) A számadás végén a sószállítás költségeit, majd néhány kisebb kiadást (papír, viasz stb.), végül pedig az összegezéseket találjuk meg. Magyar vonatkozásban a magyar bor a leglényegesebb adat. Az udvar — még Bona királyné is —leginkább magyar bort ivott. Alig találjuk egyéb — pl. olasz, morva, osztrák — bor említését. Bonának Szentgyörgyről (Pozsony megyében), majd Kassáról közvetlenül vásárolnak és szállítanak bort. (II. 42, 45.) Boner is vásároltat szolgája által az udvarnak. Még 1544-ben küldte el Magyarországra, Morvaországba és Ausztriába. Nálunk Pozsonyban, Szentgyörgyben, Sopronban és Kőszegen járt (esetleg Bazinban is). Meg kell jegyeznünk, hogy a számadás kiadója itt hibát követett el. A felsorolásban Edemburg után következő Ginciumot, ami nyilván Kőszeg német nevével, Günsszel azonos (II. 76.), sajtóhibának véli Iyincium helyett. (Uo. a. j.) Valószínűleg egy másik névnél is tévedett. Pozsony és Szentgyörgy között egy Lepesingum nevű helység szerepel. Laszczynska Szászországba helyezi (II. 75. 156. j.), 565