Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Bélay Vilmos: Isztorija Moszkvi. Tom I. Period feudalizma XII-XVII vv. (Moszkva története I. kötet. A feudalizmus korszaka, XII-XVII. század). Moszkva, 1952. 548-562

5. Moszkva a parasztháború és az intervenció korában (XVII. század eleje). Az első részben a parasztháború kezdetéről, a következőkben a Bolotnyikov-felkeléssel kapcsolatos moszkvai eseményekről, a városnak II. Ál-Dimitrij által történt ostromáról olvashatunk egy-egy fejezetrészt. A kötet egyik legszebben megírt része az, amely a városnak a lengyel intervenciósok által 1610—1611. években történt elfoglalásáról és a nép ellenállásáról szól. Ezután következik egy külön fejezetrész arról, miként szabadult meg a város és az egész ország a lengyel intervenciótól. A kötet második szakasza Moszkva XVII. századi életét ismerteti. 1. Az első fejezetcíme: Moszkva mint az ország gazdasági központja. Ebben az iparról és a kisárutermelésről, a moszkvai manufaktúra fejlődéséről, végül Moszkva kereskedelméről találunk egy-egy fejezetrészt. 2. Terület és a lakosság. Itt — annak megfelelően, hogy a XVII. századból már lényegesen több forrásanyag áll rendelkezésükre, mint a megelőző korszakból, sokkal nagyobb részletességgel tudnak beszélni a lakosságról, annak mindennapi életéről. Egy rész szól a város területének növekedéséről, és a lakosság összlétszámáról, egy további a lakos-' ság összetételéről, külső képéről és berendezéséről, végül a város alatti majorokról. 3. Moszkva mint politikai és közigazgatási központ. Ez a fejezet nem tagolódik külön részekre. 4. A moszkvai népi mozgalmak. Az 1648. évi, majd az 1662. évi felkelés, az 1670—1671. évi parasztháborúk visszhangja, végül a vallási szakadás és a népi mozgalmak című fejezetrészek foglalnak helyet ebben a fejezetben. 5. Műveltség, tudományos-technikai eszmék és irodalom Moszkvában. E fejezetben a fenti három kérdéscsoportot egy-egy külön rész tárgyalja. 6. Moszkvai művészet a XVII. században. Ennek részei : építészet, festészet, iparművészet, színház. A fentiekben ismertettük a kötet tematikájának vázát. Ehhez még részletes bibliográfia csatlakozik, amely fejezetenkinti tagolásban, mintegy 30 oldalon sorolja fel a megfelelő kérdés irodalmát. Háromféle mutatója van a kötetnek : személynév-, topográfiai és földrajzi mutató. Az utóbbi kettő között az a különbség, hogy míg a topográfiai mutató csak a Moszkva városán belüli topográfiai fogalmakra utal, a földrajzi mutató csak a Moszkván kívüli földrajzi fogalmakra (köztük településekre, fizikai földrajzi elemekre is) vonatkozóan közli az oldalszámokat. A kötet tájékoztató apparátusát az illusztrációk és a térképvázlatok mutatója egészíti ki. Itathatjuk ebből a fenti vázból, hogy az orosz történelem periódusain végighaladva, a központi gondolat mindig az, hogy milyen szerepe volt Moszkvának az orosz nép, a központosított állam létrejöttében, valamint az idegen betolakodók kiűzésében. E központi 551