Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A legújabb német nyelvű középkori várostörténeti irodalomból: "Die Erforschung des Städtewesens ist heute ein so komplexes Unternehmen, da ein Forscher allein sie kaum nach allen Seiten hin mit Erfolg betreiben kann." (Th. Mayer, Schweiz. Zeitschr. f.Gesch. IV. 1954, 126.) 521-548

még nem is nagyon publikáltak. A régészeti munkának ui. csak az első fele, az ásatások, a fennmaradt középkori épületek és épületrészek felvétele fejeződött be. A romtalanítás gyors üteme, az emberi szükségleteket szolgáló újjáépítés igen nagy feladatokat rótt a régészekre. Nemcsak a magdeburgi Elbaparton fekvő kút ásatásánál kellett a leletek megmentése és a felvétel érdekében az életveszélyt vállalni, amit a megrepedt pinceboltozatra nehezedő többméteres törmelék nyomása jelentett. Hogy az ásatásokat még ilyen körülmények között is sikerült tervszerűen keresztülvinni, az elsősorban a munka megszervezésének javára írandó. A magdeburgi ásatásokat a ,,

Magdeburg város őstörténetének és korai történetének kutatására alakult munkaközösség" vezette, amelynek tagjai nemcsak a Német Tudományos Akadémia, a műemlékhivatal és a levéltár hivatalos küldöttei voltak, hanem olyan híres történészek és régészek vettek részt benne, mint F. Rörig és W. Unverzagt. Hasonló munkaközösségek jöttek létre Drezdában és Lipcsében is, de valószínűleg minden jelentősebb német városban, amelyben a háborús romok eltakarítása lehetővé tette a régészeti kutatásokat. Történészek, települési szakemberek és régészek együttesen igyekeztek a város kezdetének és korai életének emlékeit megmenteni és a felmerülő nehéz kérdéseket megoldani. Olyan gyümölcsöző együttműködésre került sor a háború utáni nehéz esztendőkben, amilyen az azt megelőző években eddig soha nem volt tapasztalható. Meggyőződésünk, hogy ezek a munkaközösségek a most folyó és a következő esztendőkben véghezviszik a munka második felét, a feltárt városalaprajzok és a leletek feldolgozását is és azoknak alapján a keletnémet városok múltjáról is többet fogunk tudni. Nem a háborús pusztítás indokolta a „Frühe Burgen und Städte" kötetének egy másik cikkét,

26 amely a Saale—

Mulde folyó közötti vidék városainak keletkezését tárgyalja archeológiai leletek alapján. Négy olyan kisvárosról van itt szó, amelyek nem voltak nagy kereskedővárosok, hanem a helyi szükséglet kielégítését szolgáló piacok. Az eddig előkerült leletek és fennmaradt műemlékek alapján megállapítható volt, hogy a két szorb ,,civitas"-ból (amely egy szorb előkelő székhelyéből és egy külvárosból állott) illetőleg két szorb faluból német várak felépítésével lett város úgy, hogy a szorb telepek német kisvárosokká alakultak át. „Ezek a példák egyben megmutatják, hogy a régészeti kutatás részéről nagyobb ásatások nélkül is lehetséges eredmény. A történeti folyamat adva van az okleveles adatokban. A műemlékek és leletek vizsgálata ezeket az adatokat helyi és — amennyiben az írott forrásokban hiányok vannak — kronológiai szempontból is kiegészítheti és életszerűvé teheti. így az alaprajzok bemutatása révén szemléltető és biztos képet kaphatunk a városok alaprajzáról és korai állapotáról."

27 Egyes kisebb ásatások és műemléki felvételek szolgáltatnak alapot Paul Hofer számára a berni városi erődítmények vizsgálatához.

28 Az írott források és a történettudomány eredményeinek számbavétele után részletesen ismerteti az alkalmi ásatások eredményeit, és megvizsgálja a városi erődítményrendszer még fennmaradt elemeit. A legkorábbi 540