Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A legújabb német nyelvű középkori várostörténeti irodalomból: "Die Erforschung des Städtewesens ist heute ein so komplexes Unternehmen, da ein Forscher allein sie kaum nach allen Seiten hin mit Erfolg betreiben kann." (Th. Mayer, Schweiz. Zeitschr. f.Gesch. IV. 1954, 126.) 521-548

városban 370 ház áll, lakóinak száma kb. 2000, bekapcsolódott a távolsági kereskedelembe, s fejlett iparral rendelkezik. Mindez aligha lett volna ilyen meggyőző erővel kikövetkeztethető akkor, ha Ammann a schaffhauseni forrásokra korlátozza magát. A városra és kolostorra vonatkozó néhány töredékes és elszórt adat helyes mértékben csak a nagyobb gazdasági összefüggéseken belül kapja meg igazi jelentőségét, mutatja be a város funkcióját. Ammannak ez a módszere nem új, ugyanezt már a két háború között megjelent dolgozataiban is megtalálhatjuk, amelyekben egy-egy svájci városnak, ill. egész Svájcnak a középkori Európa gazdasági életében játszott szerepét tárgyalta.

16 Ammann felfogása szerint tehát nemcsak magának a városnak fejlődését kell figyelembe venni, hanem különös gondot kell fordítani arra a tágabb vagy szűkebb területre, amelyen belül a kérdéses város a gazdasági központ szerepét játszotta. Bizonyos természetes tájegységek alakulnak így ki, amelyeknek központjában a város állott, s a város létrejötte, későbbi gazdasági élete is ezen a gazdaságföldrajzi kereten belül magyarázható és magyarázandó meg. Ilyen egységek mellett (és néha ezeken belül is) nagy- és kisvárosok, ill. mezővárosok kölcsönös összefüggéseket mutatnak, s kölcsönös összefüggésük bizonyos város-tájegységeket is létrehoz. Míg Rörig Magdeburg esetében egy gazdasági ág szerepéből, Schlesinger a közelebbi tájék és a kereskedelem viszonyából magyarázta meg a város keletkezését, addig Ammann a gazdasági tájegység életéből kiindulva, azon belül a lehetőséghez képest minden gazdasági jelenséget megvizsgálva kutatta fel azokat az erőket, amelyek Schaffhausent várossá alakították. A waadt-i városok keletkezésének kérdése egy francia munka bírálatának során vetődött fel.

17 Ammann itt is a már ismertetett módszerrel dolgozik, de ebben az értekezésben azt is bemutatja, hogy a pusztán gazdasági jellegű kérdések mellett a városok (és főképpen a kisebb városok) keletkezésénél a politikai és birtokviszonyok is hatottak, s ezeket is figyelembe kell venni. Míg tehát Ammann a megvizsgálandó kérdések számát az egyik oldalon megnöveli, a másik oldalon a gazdasági tájegység keretébe helyezi őket. „A középkori Európában ugyanúgy egészen különböző veretű várostájak voltak, mint ahogyan alapvetően különböző városok is. És ezek emellett még néha közvetlenül szomszédosak is voltak. A várostájak szembeállítása még az egyes városok összehasonlításánál is jobban érthetővé teszi, mennyire sokszínű volt a középkori városok valóságos képe. Ez a szembeállítás még világosabban felismerteti velünk, hogy az általános ismeretek megszerzése szempontjából milyen óvatosnak kell lennünk egyes ismérvek és egyes, még oly beszédes példák felhasználása során. A várostájak kidolgozása és összehasonlítása, tehát egyes városok széles tömegének bevonása a kutatás számára az eddiginél biztosabb utat mutat. Ezen a téren is érvényes az, hogy határainkon túl kell néznünk, és idegen ismeretekből kell saját területünk számára indítékot és ösztönzést meríteni."

18 Úgy hisszük, hogy ez a módszer nagy eredményeket mutathat fel nemcsak 535