Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A legújabb német nyelvű középkori várostörténeti irodalomból: "Die Erforschung des Städtewesens ist heute ein so komplexes Unternehmen, da ein Forscher allein sie kaum nach allen Seiten hin mit Erfolg betreiben kann." (Th. Mayer, Schweiz. Zeitschr. f.Gesch. IV. 1954, 126.) 521-548

megelőzőleg volt, a királyi udvar a várkastéllyal és a wik a vándorkereskedőkkel, az a kor felfogása szerint éppen nem volt város".

13 Az eddigi felfogással szemben tehát Rörig szerint Magdeburg csak akkor lett várossá, amikor a wik és a királyi vár az Ottó császár által végrehajtott rendezés során egyesült. Bár ez az eredmény összhangban áll Planitz megállapításaival is (az előtanulmányokat Rörig már felhasználta), Rörig nem a települési forma és nem a jogtörténet útjáíi jutott el eredményéhez, hanem a gazdaságtörténet megállapításain keresztül. Az egész fejlődés nagy összefoglalása, az európai város keletkezési problémájának általános vizsgálata a városokat szükségszerűen tipizálja és kiemeli szűkebb vagy tágabb gazdasági hátterükből. Rörig tanulmánya ezzel szemben éppen a gazdasági háttér jellemzői alapján dolgozta ki egy városra vonatkoztatva a várossá alakulás folyamatát. Még inkább a közvetlen gazdasági háttér megrajzolása vezette Walter Schlesingert Chemnitz és néhány más város kialakulásának vizsgálata során.

13a Erre a könyvre már csak azért is fel kell hívni a figyelmet, mert a forrásanyag, amelyből a város kezdetét ki kellett hámozni, a mi magyar anyagunkhoz hasonlóan igen kicsi. A XIII. századot megelőzőleg mindössze hét oklevél vonatkozik Chemnitz városára, tizenhat a városban fekvő kolostorra. Ezenkívül csak egy datálatlan, a XIII. század első éveiből való adójegyzék maradt fenn. Schlesinger a város alapításának kérdését ilyen körülmények között a környékbeli városok történetével és az egész vidék fejlődésével együttesen veszi vizsgálat alá. Chemnitzet az az 1143-ban kelt privilégium említi először, amelyben III. Konrád megerősíti Lotár király régebbi oklevelét a chemnitzi kolostor alapításáról. Ebben az oklevélben forum publicumról és a lakosok vámmentességéről van szó, s úgy látszik, hogy Lotár itt kolostort alapított, a kolostor pedig saját területén várost, és ezt a várost Konrád a távolsági kereskedők privilégiumaival látta el. A kolostor és a város megalapításánál látszólag a meisseni őrgróf is közreműködött. Ezzel a látszattal szemben Schlesinger sorra vizsgálat alá veszi a városfejlesztő tényezőket. A kolostor a városnak csupán egy töredéke felett rendelkezett, s azok a falvak, amelyek a városfalak fenntartásában résztvettek, s ezért lakosaiknak joguk volt veszély idején a városfalakon belül meghúzódni, a kolostor későbbi szerzeményei, de nem tartoztak a kolostor eredeti birtokainak állományához. A város piacterén álló plébániatemplom feletti kegyúri jog sem tartozott eredetileg a kolostorhoz, ezt a jogot a kolostor királyi adományként kapta meg. A kolostor földesurasága tehát nem indokolt, a város alapítása nem történhetett sem kolostori területen, sem a kolostor kezdeményezésére. Ugyanilyen részletes vizsgálat alá veszi Schlesinger a város és a meisseni őrgróf közti viszonyt is. Az őrgrófot a város feletti bíráskodás joga zálogjogon illette meg, azt a német királyoktól kapta, s a chemnitzi és más környékbeli kolostorok története alapján világos, hogy a chemnitzi kolostor alapítója nem lehetett a meisseni őrgróf családja; A kolostor és a város, ül. az őrgróf és a város viszonyának vizsgálatát nemcsak negatív ered532