Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A legújabb német nyelvű középkori várostörténeti irodalomból: "Die Erforschung des Städtewesens ist heute ein so komplexes Unternehmen, da ein Forscher allein sie kaum nach allen Seiten hin mit Erfolg betreiben kann." (Th. Mayer, Schweiz. Zeitschr. f.Gesch. IV. 1954, 126.) 521-548
ipari centrumok kialakulása lehetővé tette, hogy a vándorkereskedőből a középkori város patrícius kereskedője legyen. Ennek a fejlődésnek hazai mintaképei után kutatva Ennen a német községi jog kialakulására mutat rá (tagadja Planitznak azt a tételét, hogy a gilde szervezete azonos volt a község szervezetével). A fejlődésnek ezek a különböző tényezői elsőnek a Maas mentén hoztak létre középkori értelemben vett európai városokat. Ezeknek a városoknak a szervezete sok tekintetben Földközi-tenger melléki hatásokat mutat. Könyvének utolsó fejezetében Ennen az olasz városok korai intézményeit vizsgálj cl, S cLZ ott kialakult szervezeteknek a Maas menti városokra gyakorolt hatását ismerteti. Megállapítja, hogy a mentelmi jog, a párbaj tilalma nem a germán jogrendszerből fakadt, hanem az olasz városok köréből, mint ahogyan Itáliában à város mint privilegilizált község (gefreite Stadtgemeinde) is korábban szerepel, mint a coniuratio. Ezeknek a vonásoknak tehát a földközi-tengeri tájról kellett az Alpokon inneni városok életébe átkerülniök. Az utolsó fejezet szerint „nem Franciaországban és nem az Bszaki-tenger térségében alakult ki a középkori város, hanem ott, ahol a germán eredetű gildékben és coniuratio-ban megtestesülő erők . . . még elég erősek voltak ahhoz, hogy a román hagyományokkal és ösztönzésekkel új, középkori városi kultúrává olvadjanak össze, ahová másrészt ezek a román hagyományok még elértek, és ahol még megérthették azokat." 10 Ezeket az eredményeket tulajdonképpen Ennen speciális vizsgálati módszerével érte el. Mint könyvének előszavában írja, kétféle módszerrel vizsgálta meg az észak-európai város kialakulásának kérdését : a kulturális jelenségek térbeli elhelyezkedését feltüntető kartográfiával és a jelenségeknek egész Európát átfogó összehasonlításával. A kötetben közölt két térkép közül az egyik a wikek fallal történő körülvételét, a másik a burgensis kifejezés elterjedését tünteti fel. Mindkettő valóban alkalmas arra, hogy e jelenségek központjául a flandriai városokat jelölje meg. De már itt meg kell jegyeznünk — amire Ennen bírálói is rámutattak —, hogy a francia, főkép a dél-franciaországi anyag kimaradt a vizsgálatból, aminek következtében az olasz és spanyol intézményeknek közvetlenül a Maas völgyére történő átvitele, DélFranciaország átugrása, problematikussá teszi a flandriai városok általános európai jelentőségét, legalább is abban a mértékben, ahogyan azt Ennen teszi. Ettől a hibától eltekintve a szerző érdeme marad, hogy a kontinuitás kérdését és vele együtt a városok kialakulásának egész folyamatát újra vizsgálat alá vette. Mindkét kérdésre vonatkozólag Ennen igyekezett valamennyi számbavehető tényezőt elemezni, s így jutott el a kontinuitásról vallott nézetéhez, így mutatott rá a várossá alakulás folyamatának komplex voltára is. Bár a vezető szerep változatlanul a wik szerepe volt (ezt Planitz kutatásai után nem lehet tagadni), Ennen érdeme marad annak bizonyítása, hogy nem egyedül a kereskedőtelepek jogának érvényesülése alakította ki az európai várost, hanem igen sok, egymást sokszor keresztező gazdasági, társadalmi és jogi 530
