Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Lenkei Andorné: A Budapesti Történeti Múzeum kialakulása = Die Entstehung des Historischen Museums von Budapest 495-519

lakodalmas menet végig a Via deli Abundanzán az Appolló házáig. A har­madik napon gladiator-játékok voltak a császár jelenlétében a cirkusz­ban. A Casa del Faunóból pedig halottas menet indult el siratókkal. 1885 érdekes és eseménydús év : az országos kiállítás éve, amelyen az ország először mutatja be nagykiterjedésű kiállításon 23 gazdasági és szellemi életének keresztmetszetét (42—4, 46. kép). A szervezőmunkát a Földművelési Minisztérium végzi Matlekovits Sándor és Zichy Jenő elnöklete mellett. A Főváros Tanácsa Gerlóczy Károlyt jelöli a bizott­ságba. 24 Gerlóczy már akkor foglalkozik egy állandó Fővárosi Múzeum létesítésének gondolatával, de javaslatából majd csakkét év múlva válik határozat. Az 1885. évi kiállítás volt ez első olyan országos kiállítás, amelyen mezőgazdasági és ipari tematikájú anyag mellett a közlekedés, a honvéd­ség, a műipar és a régészet is bemutatásra került. A kiállítások legtöbbje ekkor árupropaganda céljából létesült, és felületes információval szolgált, ellentétben a múzeumok bemutatásai­val, amelyek tartós élményt, újabb ismereteket kívántak nyújtani szerényebb módon. A múzeum ismételt látogatással számolt, míg a kiállításoknak egyszeri szemléltetés útján kellett mondanivalójukat a látogatók emlékezetébe vésni. A főváros 300 000 m 2-nyi területet engedett át a Városligetben a kiállítás céljaira, amelyen 96 ideiglenes és három állandó épületet emeltek. Az Iparcsarnok, a Műcsarnok (amelyből később Fővárosi Múzeum lett) és a Királypavillon (későbbi Gerbeaud) épült időtálló anyagból. Nagyjelentőségű, országos ügy volt ez a kiállítás. ,,Keze és termei­vényeinek meglepően nagy sokaságával és kitűnőségével mutatta be hazánk, hogy van, hogy a kultúrnépek sorában ő is tényező". 25 A Fővárosi pavillon anyaga, a város fejlődését ismertető gipszminták, térképek, rajzok, továbbá a Műcsarnokban bemutatott régészeti kiállítás emlékei alkotják majd a létesülő Fővárosi Múzeum első tárgyait. Az időtálló anyagból készült Műcsarnok épületében nyílik majd meg 1907-ben a Fővárosi Múzeum. A Kiállítás útmutatója részletesen leírja mindkét épületet. ,,A Fővárosi pavillon mindjárt az igazgatósági épület mellett van. 26 Építési modora, magas középkupolájával, saroktornyával Budapest Főváros címerét jelképezi... A pavillon egy felülről világított középteremből áll, melyhez két szárny vezet. Végeihez jobbról-balról fél nyolczszöget képező termek csatlakoznak." A főváros életére és legfrissebb közigazgatási eredményeire vonat­kozó legújabbkori anyag került itt bemutatásra : a város nevezetes épületeinek gipszmodelljei, építkezések, csatornázások tervei, fénykép­sorozatok, a tanügy, bábukkal benépesített egész iskolateremmel. ,,A kiállítás legérdekesebb tárgyai az új városi középületek gipsz­mintái : az épület derékrészében vannak a Ferencz József lovassági lak­tanya, a lipótvárosi Bazilika, az Üllői úti új kórház, a járványkórház 504

Next

/
Oldalképek
Tartalom