Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Lenkei Andorné: A Budapesti Történeti Múzeum kialakulása = Die Entstehung des Historischen Museums von Budapest 495-519
esetében — a római épületek köveit építkezési anyagnak használja, hanem rablóásatásokkal „kincskereséssel" esetleg fontos adatoktól fosztja meg a rendszeres kutatómunkát folytató régészeti tudományt. Erre vall Hampel jelentése is, 10 amely szerint ,,A magyar törvények területén hiányos szabályrendeletek bizonyos pontig biztosítják ugyan a Nemzeti Múzeumnak az értékesebb leleteket, de a fiskus harmada többnyire aranyművesek, kereskedők, gyűjtők kezébe juttatja azokat titokban. A Nemzeti Múzeumot csak egy általános lelettörvény biztosíthatná hatályosan az ily veszélyek ellen, hatálya csak olyan törvénynek volna, mely midőn minden találót arra szorít, hogy leletét felmutassa, nemcsak védi a jogos tulajdonost tulajdonában, de biztosít neki a régészeti érték fejében bizonyos többletet. A fiskusnak harmadáról le kell mondania, mert ez a harmad örökös kútfeje minden titkolásnak, minden sikkasztásnak. Ha ilyenformán törvényileg gondoskodnak a tudományos kincsek fönntartásáról, akkor tekintve, hogy az évente színrekerülő kincsek értéke, ha csak azokat vesszük, melyeknek megvétele érdemes, jóval felülmúlja a múzeum dotatióját." Miután a leletek megmentésének kérdése napirendre került, következett az ásatások elrendelése. Trefort Ágoston kultuszminiszter Gömöri Havas Sándort bízta meg az ügyek pénzügyi és adminisztrációs részének vezetésével. Gömöri Havas látja, hogy az állam nem fog elegendő pénzt az ásatások rendelkezésére bocsáthatni, ezért megkeresi a Főváros Tanácsát, hogy a Papföldön (a mai aquincumi múzeum körüli területen) szervezzen kutatást. 1880 áprilisában Gömöri Havasból, Tormából és Hampelből álló bizottság száll ki a helyszínre. Beszámolójuk szerint jegyzőkönyvírás céljából az ún. Csigadombon telepedtek le, amely alatt castrumot sejtettek. (Ez a domb borította akkor a ma látható amfiteátrumot.) Hampel is, Torma is a Nemzeti Múzeum szolgálatában álltak, de a múzeumnak nem volt fedezete ásatások végzésére. Ezért a Műemlékek Országos Bizottsága 1880. június 17-én felterjesztésben kérte a minisztert a Csigadombon és a Papföldön végzendő ásatások költségének fedezésére. Trefort próbaképpen kész volt az ásatások céljaira bizonyos öszszeget áldozni, és 1880. július 10-én G. Havas megkapta a választ, a miniszter „a római erődítmények nyomainak biztos megállapíthatása végett eszközlendő ásatásokra" hatszáz forintot utalványozott. Evvel az összeggel még csak el sem lehetett kezdeni a munkálatokat, mivel a feltárni kívánt terület használati bére egyedül háromszáznegyven forintot tett ki. Gömöri Havas indítványára a Főváros Tanácsa 2000 forintot szavazott meg. A Csigadomb alatt castrumot, a Papföldön praetoriumot reméltek feltárni. Az eredeti terv szerint Hampel a Csigadombon, Torma a Papföldön ásatott volna, de szeptember 12-én egy, a Nemzeti Múzeumban tartott viharos ülésen cseréltek, és így végül az amfiteátrumot Torma tárta fel. 32* 499
